A 19. század utolsó harmadában terjedt el világszerte az 1870-ben Európában megjelent új kommunikációs eszköz, a képes levelezőlap. Ez a rövid közlendők és üdvözletek kifejezésének praktikus, olcsó és gyors formája volt. A posta boríték nélkül és a levéltarifa feléért szállította, a küldeményt…
89. A keristák és az egri római katolikus fiú kereskedelmi középiskola államosítása
1948. június 16-án a XXXIII. törvénycikk értelmében került sor az egyházi iskolák államosítására. Egerben többek között a római katolikus lány és fiú kereskedelmi középiskolával is ez történt. Az egri kereskedelmi középiskola államosításának előzményeit és következményeit Pócs Blanka mutatja…
86. Lengyel háborús menekültek Egerben (1939-1944)
Lengyelország 1939 szeptemberi gyors katonai összeomlása után csak ez év őszén egyes becslések szerint közel 60 ezer menekült - civilek és katonák vegyesen - érkezett Magyarországra. Az Egerbe szállított menekültek helyzetét ismerteti bejegyzésében Gebei Sándor.
Lengyelország gyors katonai…
79. „Aki egyik arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is”: vértanúk, koncepciós perek, államosítások
Négy szerzetesrend megpróbáltatásai a II. világháborútól a Rákosi-korszakig
1950. szeptember 7-én jelent meg a szerzetesrendek működési jogát felfüggesztő törvényerejű rendelet (1950/34), amelynek értelmében a kommunista államhatalom a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Szegény Iskolanővérek rendje kivételével az összes magyarországi szerzetesrendet…
70. Iskolai botrányok a 17. században
Gyakorta szeretünk arra gondolni, hogy régen mindig jobb volt, mindenki jobban viselkedett, mint a mai összezavarodott világunkban. Ezt a múltba vetített aranykort az oktatás, az iskolák történetével kapcsolatban is szeretjük vallani. Vagyis azt, hogy a múltban a tanár tekintélye nagyobb volt és…
58. A király akarata „irányadó mindnyájunk fölött, akinek híven alárendeljük magunkat…”
Élet, szokások, etikett a kora újkori uralkodók udvaraiban 1.
Egy kora újkori művelődéstörténettel foglalkozó új sorozatot indítunk útjára. Szerzőnk, Kiss László sok évtizedes oktatói, kutatói tapasztalatait foglalja össze a bevezető bejegyzésben, sorba véve a témát érintő módszertani kérdéseket és az alapvető szakirodalmat.
A felsőoktatásban…
57. Pyrker János László érsek egri öröksége
Líceumi szellemiség 2.
Eger városa széles körben ismert egyházi és oktatási központja hazánknak. Ennek a két területnek a kölcsönös virágzása a 18. században vette kezdetét a régióban, amikor a város püspökei megteremtették az oktatás és nevelés évszázadokra meghatározó lehetőségeit. Pyrker érsek folytatva az elődök által…
44. „Elmúlunk a forgó szálló időkkel!”
Hiányzó lapok Ziegler Géza III. éves egri érseki tanítóképző intézeti növendék 1881. évi diáknaptárából 6.
Ziegler Géza III. évfolyamos 18 éves egri tanítóképzős tanuló 1881. szeptemberében kezdte meg a tanítást a Somogy megyei Karádon. Az utókor idealizálni próbálja Gárdonyi tanítói tevékenységét, de a 18 éves szőlősgyöröki fiatalember nagyon hamar megismerte a falusi tanítók számtalan munkáját és…
43. „Figedy vitézei” - avagy tudomány és fantasztikum a történelemoktatás szolgálatában
Figedy János egri várnagy, noszvaji birtokos didaktikai tükre
1552, Eger. A történet ismert, ahogy a vár hőseinek névsora is. Mindenféle rangú és nemű embernek, a deáktól a tisztig, a paptól a nemesig, legyen férfi vagy oroszlánként harcoló nő, része volt a híres diadalban. Számos történet, és annál több életút találkozott akkor egy helyen, a töröktől…
41. „Őt is, őt is szeretjük mi, Leggyönyörűbb anyát”
Erzsébet császárné és Eger, egy meghiúsult látogatás története
A császári pár Ferenc József és Erzsébet 1857-es magyarországi utazása gyakran felidézett eseménye az 1849 utáni magyar történelemnek. A körút fontos szerepet kap a levert szabadságharc utáni történelmi korszakról szóló történelmi emlékezet formálásában, hiszen a hagyományos irodalmi kánonban…