A leendő II. József (1741–1790) 19 éves koráig nem mutatott különösebb érdeklődést a nők iránt. Ám már az első pillanatban beleszeretett első feleségébe (1760–1763), a szép és intelligens Pármai Izabellába (1741–1763). Ő azonban férje húgába, Mimibe volt szerelmes. József második házassága…
92. Mária Terézia csapodár férje
Élet, szokások, etikett a kora újkori uralkodók udvaraiban 11.
A felesége árnyékában élő Lotharingiai Ferenc István magánéletének egy érdekes, de kevéssé ismert, és többnyire félreért(elmez)ett részébe, házasságon kívüli szerelmi életébe enged betekintést Kiss László bejegyzése, ami azért is figyelmet érdemel, mert Mária Terézia férjéről „igazán komoly…
90. Felesége árnyékában... Mária Terézia kikapós férje
Élet, szokások, etikett a kora újkori uralkodók udvaraiban 10.
Mária Teréziával (1717–1780) 1736. február 12-én kötött házassága után Lotharingiai Ferenc Istvánra (1708–1765) egyre nyomasztóbban nehezedett a – hitvesi ágyban és a kormányzati politikában is kizárólagosságra törekvő – királynő (1740–1780) féltékeny szerelmi és rangbéli/hatalmi túlsúlya.…
85. A szerelmes Mária Terézia
Élet, szokások, etikett a kora újkori uralkodók udvaraiban 9.
A dinasztikus érdekek és a személyes érzelmek megférhetnek egymás mellett, ha egy birodalom sorsáról van szó? Volt-e létjogosultsága a szerelmi házasságnak a 18. században? Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc kapcsolatát Kiss László mutatja be.
Mária Terézia (1717–1780) főhercegnő…
80. Ferenc József halála, a gyász Egerben
„A halálharang siró hangja végigsivít az országon, hirdeti a nemzet gyászát: meghalt a király! Első Ferenc József átköltözött királyi kastélyából-a történelembe.” Ferenc József 1916 őszén bekövetkezett halálára adott egri reakciókat vizsgálja Besenyei Dávid a sajtó hírein…
72. „Értékének egy részét feláldozni tartozik…”
1822. július 4-én – alig 200 évvel ezelőtt - hunyt el Egerben Fischer István érsek, aki 1807-től főispánként Heves és Külső-Szolnok vármegyét illetve érsekként az egri főegyházmegyét irányította az 1814-ig tartó franciaellenes háború időszakában. A Habsburg Birodalom és Magyarország védelme…
64. „A királyné testéhez nyúlni halálbüntetés terhe alatt tilos”
Élet, szokások, etikett a kora újkori uralkodók udvaraiban 3.
Kiss László harmadik bejegyzésében azt vizsgálja, hogy az „Isten kegyelméből való uralkodókat”, valamint a velük közvetlenül érintkező személyeket olyannyira megszentelt lényeknek tekintették, hogy az udvari etikett merev szabályai értelmében „nem volt testük”, így aztán lábuk sem lehetett. S…
57. Pyrker János László érsek egri öröksége
Líceumi szellemiség 2.
Eger városa széles körben ismert egyházi és oktatási központja hazánknak. Ennek a két területnek a kölcsönös virágzása a 18. században vette kezdetét a régióban, amikor a város püspökei megteremtették az oktatás és nevelés évszázadokra meghatározó lehetőségeit. Pyrker érsek folytatva az elődök által…
41. „Őt is, őt is szeretjük mi, Leggyönyörűbb anyát”
Erzsébet császárné és Eger, egy meghiúsult látogatás története
A császári pár Ferenc József és Erzsébet 1857-es magyarországi utazása gyakran felidézett eseménye az 1849 utáni magyar történelemnek. A körút fontos szerepet kap a levert szabadságharc utáni történelmi korszakról szóló történelmi emlékezet formálásában, hiszen a hagyományos irodalmi kánonban…
24. „Éljen a mi királyasszonyunk!”
Mária Terézia koronázása
1741. június 25-én koronázták Pozsonyban magyar uralkodóvá Mária Teréziát, ami azért is figyelemre méltó esemény, mert ott volt Erdődy Gábor tényleges egri püspök, Barkóczy Ferenc címzetes egri püspök és egy Eszterházy Károly nevű pozsonyi diák. A 280 évvel ezelőtti fényes ünnepség egri…