Kiss László legújabb posztjában a túlnépesedett Versailles-i udvarban élők lakhatási gondjairól, az udvari társadalom/személyzet létszámáról, összetételéről, a „királyi nyilvánosság”-ról oszt meg néhány érdekes gondolatot, de továbbra sem feledkezik meg az udvari…

  Gyakorta szeretünk arra gondolni, hogy régen mindig jobb volt, mindenki jobban viselkedett, mint a mai összezavarodott világunkban. Ezt a múltba vetített aranykort az oktatás, az iskolák történetével kapcsolatban is szeretjük vallani. Vagyis azt, hogy a múltban a tanár tekintélye nagyobb volt és…

    A sorozatindító bejegyzésben – néhány bevezető gondolat után – Kiss László a téma egy-két alapvető irodalmára hívta fel a figyelmet. Majd a nagy történelmi személyiségek történelemformáló szerepéről osztotta meg kétségeit.  A mostani bejegyzésben ezen a vonalon tovább haladva, és az abszolút…

      Egy kora újkori művelődéstörténettel foglalkozó új sorozatot indítunk útjára. Szerzőnk, Kiss László sok évtizedes oktatói, kutatói tapasztalatait foglalja össze a bevezető bejegyzésben, sorba véve a témát érintő módszertani kérdéseket és az alapvető szakirodalmat.   A felsőoktatásban…

Ha a 15-16. század az egri szőlő- és bortermelés első virágkora, a 18. század igazi reneszánsz. A város és környékének rohamos ütemű benépesedése mellett néhány évtized alatt kialakult a szőlő monokultúra. A város gazdasági életében a szőlőművelés vált meghatározóvá. Ezt a korszakot mutatja be…

  Eger hírneve legalább olyan mélyen gyökerezik több évszázados szőlő és borkultúrájában, mint a Tinódi Lantos Sebestyén által megénekelt, és Gárdonyi Géza méltán híres regénye révén általánosan ismertté vált 1552-es ostromban. A szőlő azonban nemcsak hírnevet, de jelentős jövedelmet is biztosított…