1948. június 16-án a XXXIII. törvénycikk értelmében került sor az egyházi iskolák államosítására. Egerben többek között a római katolikus lány és fiú kereskedelmi középiskolával is ez történt. Az egri kereskedelmi középiskola államosításának előzményeit és következményeit Pócs Blanka mutatja be.
Az államosítás jelentette megpróbáltatások előtt azonban még érdemes megismerkedni a kereskedelmi iskola történetével. Híresebb a kereskedelmi fiúiskola, de már 1916-ban megalakult Egerben egy leány felsőkereskedelmi iskola az angolkisasszonyok intézetében. Később Subik Károly érseki titkár kezdeményezésére 1921. szeptember 13-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyt adott az Egri Római Katolikus Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola alapítására. Számos támogató segített anyagi fedezetet nyújtani az iskola számára, köztük az érsek, a főkáptalan, Eger városa, az Egri Egyházmegyei Bank, de még az Egri Népújság is. Az iskola újonnan megalakult szervező bizottságának tagjai megbízták Veszprémy Dezsőt, a leány felső kereskedelmi iskola igazgatóját a szervezeti szabályzat és a költségvetés összeállításával, illetve a tanári kar megszervezésével. Szmrecsányi Lajos érsek biztosította az iskola számára a Líceumban való elhelyezést. A tanítás 31 ún. „kerista” diák számára 1921. október 17-én a Líceum falai között kezdődött meg, két teremben, melyből az egyik tanterem, a másik tanári szoba volt. A két terem a II. emeleten, a csillagvizsgáló torony alatt helyezkedett el.
Kodály Zoltán és a keristák a Líceum udvarán 1940-ben
Az iskola következő igazgatója dr. Óriás Nándor volt, aki az egri jogakadémián tanított római jogot. Ő a feladatkört 1923 és 1939 között látta el. Az iskolában tanuló diákok létszáma fokozatosan növekedett, 1928-tól kezdve már párhuzamos osztályok indultak. Az 1924 -1925-ös tanév kezdetén az iskola már négyévfolyamos középiskolaként nyitotta meg kapuit. A szegényebb fiúk így 4 év után juthattak érettségihez és egy szakmához. A következő tanév folyamán Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter is ellátogatott az intézménybe és a sikereket látva további támogatást biztosított. Óriás Nándor 1939-es távozását követően, az iskola új igazgatója Angyal Lajos lett. Az iskola és az egész város életében jelentős esemény volt, amikor az 1940. május 25-én megtartott középiskolai énekkari hangversenyen Kodály Zoltán is részt vett és gratulációját fejezte ki az iskolai énekkar részére. A keristák 1948-ig a magánkereskedelemben, magánvállakozóknál igyekeztek, egyre nehezebben munkát vállalni.
Végül a háború után 3 évvel történt meg az egri fiú kereskedelmi középiskola államosítása is. A szocialista propaganda szerint ekkor az iskola „felszabadítása” történt meg, amely a demokrácia győzelme volt, mivel a magyar iskolák nagy része évszázadokig egyházi főleg katolikus kézben volt. Az államosítás a kommunisták szerint azért is szükséges volt, mert a katolikus egyháznak Mindszenty József esztergomi érsek befolyása alatt álló tagjai az egyházi iskolákba járó magyar gyermekek lelkét állandóan „megmérgezték”. Az államnak viszont biztosítania kell a magyar ifjúság egyenlő „demokratikus” vagyis kommunista szellemben való nevelését. A valóság ezzel szemben az, hogy az egyházi iskolák államosítása a totális diktatúra kiépítésének érdekében történt. Betiltották a vallásos civil szervezeteket, a szerzetes tanárokat elbocsátották és koholt vádak alapján perbe fogták Mindszenty József érseket, melynek célja az egyház ellehetetlenítése és az egyház tagjainak megfélemlítése volt.
1945-ben még csak az egyházi földbirtokok elkobzására került sor, ennek hatására, az egri érsekség és káptalan is elveszítették földjeiket, ezért azok jövedelmeiből már nem tudták kellően támogatni az iskolákat, fizetni a tanárokat. Az 1948-as törvény második paragrafusába ezért azt foglalták bele, hogy az intézmények korábbi tanárait állami alkalmazottakká minősítik át. A harmadik paragrafus rendelkezett arról, hogy az iskolák felszereléseit, tehát könyveket, írógépeket és egyéb tanfelszereléseket az állam elkobozza. Az államosítás az iskola egyéb intézményeire is kiterjedt, tehát az Egerben a Káptalan utca 16. szám alatt lévő kollégium is az állam kezébe került.
Lóska Károly (1913-1993), aki 1950-1955 között volt az iskola igazgatója
Ezek után 1948 szeptemberében a kereskedelmi középiskola életében döntő változások következtek be. Megszűnt a hitoktatás, helyette a marxista ideológia szivárgott be az oktatásba. Az iskola tanári kara is változott, voltak, akik maradtak, voltak, akik távoztak, mivel nem szerettek volna részt venni a kommunista ideológia szerinti oktatásban. Helyükre új tanárok érkeztek a „megújult szellemiségű” iskolába. Megalakult a DISZ, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a közép- és felsőfokú iskolák diákjainak kommunista ifjúsági szervezete. 1949-ben az iskola neve ismét változott, ezentúl az Állami Kereskedelmi Középiskola nevet viselte. Ugyanebben az évben az intézményt kiköltöztették a Líceumból és ideiglenesen az államosított ciszterci gimnáziumban – a mai Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban – helyezték el. A következő évben, 1950-ben a fiúiskolát egyesítették a leány felsőkereskedelmi iskolával és a leányiskola Klapka utcai épületében kapott végleges helyet. Lénárt János volt igazgatót hamis vádakkal elbocsátották.
Az 1954. május 12-én ballagó osztály az osztályfőnökével
Kezdetben a fiúkat és a lányokat még szétválasztották, a fiúosztályok a földszinten, a leányosztályok az első emeleten kaptak helyet. Az összevont iskola első igazgatója Lóska Károly volt. Az ő feladata volt az egység megteremtése a tanári kar illetve az iskola diákjai között, akiknek a környezetváltozás mellett a koedukáció jelentette változásokkal is meg kellett küzdeniük. Az 1950. december 1-jei igazgatói beszámoló alapján 449 diák iratkozott be az iskolába, a nevelőtestület 23 főből állt. Minden osztálynak saját terme volt, a nagy előadóteremnek pedig vetítőfala volt. Az intézményben eltöltött négy év alatt a diákok tizenhét tantárgyat sajátíthattak el. Mindegyik tárgy ugyanolyan fontosságot élvezett, a tantárgyak között volt a könyvvitel, magyar irodalom, történelem, földrajz, jogi ismeretek és az idegen nyelv is. Az iskola 1952-től közgazdasági technikumként működött tovább, később az általános közgazdasági irányú ágazatok ipari, mezőgazdasági, bel-kereskedelmi és pénzügyi ügyviteli szakmai gyakorlat szerint tagozódtak osztályokra, majd elindult az első gyors- és gépíró illetve az általános ügyviteli osztály. 1956-ban az iskolát a koncentrációs táborban meghalt Alpári Gyula (1882-1944) kommunista újságíróról nevezték el.
Egy 1954-ben ballagó diák a rokonaival
Az 1950. évi 41. törvényerejű rendelet világosan leírta az iskolatípus célját, szervezetét: „A közgazdasági középiskola célja, hogy a szocialista gazdaság számára adminisztrációs középkádereket (elsősorban könyvelőket, statisztikusokat és vállalati tervezőket) képezzen…” A rendelet előírta az igazgató, a tantestület, a kisegítő személyzet feladatait, az iskola tanulmányi rendjét, a tanulók felvételének, osztályozásának, vizsgáztatásának fontosságát és a kereskedelmi lánygimnáziumok átszervezését. Fontos volt a bizonyítvány magyarázata is: „A közgazdasági középiskola oklevele az államigazgatásban vagy az állami vállalatoknál és szövetkezeteknél mindazon állásokra képesít, amelyek betöltéséhez a jogszabályok középiskolai érettségi bizonyítványt kívánnak meg.” A középiskola ezután az állami kereskedelem vagy az egész gazdaság számára képzett érettségizett szakembereket.
A volt leányiskola Klapka utca 7.számú épülete
A rendszerváltozást követően 1991-ben az iskola felvette az Egri Közgazdasági Szakközépiskola nevet és az iskola korábbi szocialista szimbólumait eltávolították. Katolikus gyökereihez az iskola 2012-ben tért vissza, ekkor az Egri Főegyházmegye fenntartásába került. 2012. szeptember 1-től az iskola neve Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola, majd később Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola lett. Az iskola számára a hitélet ismét kitüntetett szerepet kap. A volt „keristák” vagyis az iskola öregdiákjai minden év szeptemberében összegyűlnek és felelevenítik állami középiskolai élményeiket az öregdiák-találkozók keretein belül. Ezekre az eseményekre mindig nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen ez a hagyomány már 1982 óta töretlenül tart, melyet még dr. Óriás Nándor az iskola legismertebb igazgatója hívott életre. 1991-ben a kerista öreg diákok baráti köre emléktáblát állított az iskolának a Líceum épületében, amelyet minden évben megkoszorúznak.
Emléktábla a Líceum épületében
Az 1948-as államosítás a mai napig nyomot hagyott az iskolában, de az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium Gimnázium és Kollégiumnak sikerült visszatérnie az intézmény eredeti katolikus neveléséhez. A 102 év alatt előbb vallásos elvekkel majd világi szellemben oktatták a diákokat, napjainkban ismét a vallásos világnézet a meghatározó. A volt fiú felsőkereskedelmi iskola későbbi története jól példázza az 1948-as XXXIII. törvénycikk gyakorlatát, amely az összes felekezeti iskolát érintette vagyis Egri Római Katolikus Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola csak egy példa a sok közül. Az államosított iskolák nagy része azóta visszatért az egyházi keretek közé és töretlenül működik tovább.
Emléktábla koszorúzása 1993-ban
Pócs Blanka
Felhasznált irodalom:
Csernik József 1971: Ötvenéves a „keri”. Népújság 22. évf. január 23. és január 24.
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950). In: Veres Gábor (szerk.): Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009), Eger.
Szecskó Károly 2012: Lénárt János 1896-1971. Eger.
Kikli Tivadar 1991: Magvetés. Az Egri Érseki Fiú Felsőkereskedelmi, kereskedelmi középiskola története 1921-1948. Eger.
1948. évi XXXIII. törvény a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggővagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=94800033.TV&txtreferer=99100025.TV
Izsák Lajos-Nagy József 2004: Magyar történeti dokumentumok 1944-2000. Budapest
- évi 41. törvényerejű rendelet a közgazdasági középiskoláról. https://jogkodex.hu/jsz/1950_41_tvr_5160730
Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola honlapja - Iskolánk története. https://ekszi.hu/index.php/a-joomla-attekintese/tortenetcikk, letöltés dátuma: (2022. 11. 28)
Öreg diákok baráti köre: https://ekszi.hu/index.php/oereg-diakok-barati-koere. Letöltés dátuma: (2022. 11. 28.)
