A 19. század utolsó harmadában terjedt el világszerte az 1870-ben Európában megjelent új kommunikációs eszköz, a képes levelezőlap. Ez a rövid közlendők és üdvözletek kifejezésének praktikus, olcsó és gyors formája volt. A posta boríték nélkül és a levéltarifa feléért szállította, a küldeményt…
99. Rózsatészta, krumpli pecsenye és csodatorta
Pillanatképek egy 20. századi ózdi munkáscsalád konyhájából
Milyen volt egy szakmunkáscsalád háztartása, konyhája a huszadik század közepén? Milyen tényezők befolyásolták a táplálkozási szokásokat, az étkezés rendjét? Mi került az asztalra? Miként alkalmazkodtak az élelmiszerhiányos időszakokhoz? Mi készült a sparhelten és annak a sütőjében? Ezekre a…
96. Andrásfalvy és a „fokok”
A víz hiánya vagy túlzott bősége is gondokat okoz. Egy korábbi bejegyzésünkben az olvasó megismerkedhetett a 19. századi aszályokkal, ebben a bejegyzésben pedig a 19. századi folyószabályozás kapcsán az ártéri gazdálkodást mutatja be Rózsa Sándor. Tudják, hogy pontosan mit jelentenek a fokok és mi…
93. Az élet Heves megye legnagyobb lakóépületében
Gyöngyösön járva sokak számára szemet szúrhat egy koránt sem hétköznapi épület. A városban található ugyanis Heves megye legnagyobb lakóépülete, a 70 méter magas 20 emelettel rendelkező ,,toronyház”. Az épület felkiáltójelként magasodik az egész város fölé. De mégis mi indokolta egy ilyen…
91. Bárány István, az amszterdami úszóolimpiád egri hőse
Valószínűleg minden magyar ember nagyon jól ismeri azt a tényt, hogy a magyar sport minden egyes világversenyen kiemelkedően teljesít, és hogy élsportolóink a világ élmezőnyébe tartoznak. Gömöri Ádám a legelső egri vonatkozású olimpiai sportsikereket foglalja össze legfrissebb…
89. A keristák és az egri római katolikus fiú kereskedelmi középiskola államosítása
1948. június 16-án a XXXIII. törvénycikk értelmében került sor az egyházi iskolák államosítására. Egerben többek között a római katolikus lány és fiú kereskedelmi középiskolával is ez történt. Az egri kereskedelmi középiskola államosításának előzményeit és következményeit Pócs Blanka mutatja…
88. Fertálymesterek Magyarországon – Hová tűntek Egeren kívül?
Egerben a fertálymesterség intézménye a helyi értékek megőrzésének egy szép megnyilvánulási formája. A mára többnyire reprezentatív, közösségszervező és örökségvédő feladatokkal bíró szervezet egykoron országszerte jelen volt, mégis Egerben maradt fenn és alakult újjá a rendszerváltás után…
87. Egy kastély – két végrendelet
Avagy amikor a történelem megismétli önmagát: a ludasi Tarródy kastély
Két évszázad alatt két család élt a ludasi Tarródy kastélyban, de mintha e falak arra predesztinálnák használóikat, hogy történetük három nemzedék után véget érjen, mégpedig úgy, hogy a falak perről és viszályról meséljenek. A Tarródy kastély és a tulajdonosaik történetét Szuromi Rita mutatja…
86. Lengyel háborús menekültek Egerben (1939-1944)
Lengyelország 1939 szeptemberi gyors katonai összeomlása után csak ez év őszén egyes becslések szerint közel 60 ezer menekült - civilek és katonák vegyesen - érkezett Magyarországra. Az Egerbe szállított menekültek helyzetét ismerteti bejegyzésében Gebei Sándor.
Lengyelország gyors katonai…
80. Ferenc József halála, a gyász Egerben
„A halálharang siró hangja végigsivít az országon, hirdeti a nemzet gyászát: meghalt a király! Első Ferenc József átköltözött királyi kastélyából-a történelembe.” Ferenc József 1916 őszén bekövetkezett halálára adott egri reakciókat vizsgálja Besenyei Dávid a sajtó hírein…