Az egri Líceum több mint 250 éves története nagyon sok érdekes epizódot tartogat az érdeklődők számára. Az egyetemi oktatásban, az építkezés tervezésében, kivitelezésében, az épület művészi díszítésében kiváló gondolatok megvalósulását és üzenetét érzékelhetjük ma is a Líceumban sétálva. Ezen…

  Az 1848-as év az egész országban éreztette hatását. A társadalom számára új lehetőségek nyíltak, tömegek életét változtatták meg az április 11-én szentesített törvények. A „nagy év” eseményei közül a nemzeti emlékezetben természetesen kiemelkedő helyet foglal el március 15-e és annak pesti…

   „A halálharang siró hangja végigsivít az országon, hirdeti a nemzet gyászát: meghalt a király! Első Ferenc József átköltözött királyi kastélyából-a történelembe.” Ferenc József 1916 őszén bekövetkezett halálára adott egri reakciókat vizsgálja Besenyei Dávid a sajtó hírein…

    1950. szeptember 7-én jelent meg a szerzetesrendek működési jogát felfüggesztő törvényerejű rendelet (1950/34), amelynek értelmében a kommunista államhatalom a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Szegény Iskolanővérek rendje kivételével az összes magyarországi szerzetesrendet…

1822. július 4-én – alig 200 évvel ezelőtt - hunyt el Egerben Fischer István érsek, aki 1807-től főispánként Heves és Külső-Szolnok vármegyét illetve érsekként az egri főegyházmegyét irányította az 1814-ig tartó franciaellenes háború időszakában. A Habsburg Birodalom és Magyarország védelme…

    Minden oktatási intézmény, de különösen egy egyetem elképzelhetetlen tudományos könyvgyűjtemény nélkül. A Bibliotheca Eszterhazyana – máig eleget téve alapítója, Eszterházy Károly püspök szándékának – az egri Líceum első emeletén, annak déli szárnyán csaknem 230 éve áll az olvasók és a kutatók…

Eger városa széles körben ismert egyházi és oktatási központja hazánknak. Ennek a két területnek a kölcsönös virágzása a 18. században vette kezdetét a régióban, amikor a város püspökei megteremtették az oktatás és nevelés évszázadokra meghatározó lehetőségeit. Pyrker érsek folytatva az elődök által…

    Hogyan készültek az emberek 100 évvel ezelőtt a Karácsonyra Egerben? A válasz nem meglepő, ugyan úgy mint mi. Friss meleg kalácsokat sütöttek, szaloncukrot eszegettek, disznótorokat tartottak, nagy karácsonyi leárazásokat hirdettek, karácsonyfát díszítettek és karácsonyi misére jártak. Az első…

  A 20. század két nagy világháborúja a sebesültek kórházi ellátásában is jelentős változást hozott. A Genfi Egyezmény 1864-ben ratifikálta a harcoló katonák egészségügyi ellátására vonatkozó normáit, ezzel megszületett a Nemzetközi Vöröskereszt, melynek kiemelt feladata lett a háborús sérültek…

    Az egri fertálymesterség szellemi kulturális örökségünk és a hagyományőrzés egyedülálló eleme Magyarországon. A magyarországi települések némi önállósággal rendelkező részei voltak a tizedek, utcák, járások és fertályok, amelyek élén a 16. század óta választott tisztségviselők álltak. Közülük…