Bár sokan ismerik Pablo Picasso Guernica című festményét, de kevesen tudják, hogy a szörnyű élményt kiváltó eseményhez, természetesen jócskán közvetve, de magyar vonatkozások is kapcsolhatók. Kozári József írásából ezeket az eseményeket ismerhetjük meg.
1937. április 26-án pusztító…
59. Voks-kótyavetye, avagy zsibárusok a borvásáron
Választási küzdelem egy dualizmus kori csatatér körzetben
A választás a demokrácia ünnepe, tartja a közkeletű mondás. Az ünnephez pedig ünnepi hangulat illik. A politikusok és persze híveik szeretnek ünnepelni a győzelmet követően. Az ünnepre való készülés során az ellenfelekben gyakran minimum ünneprontókat látnak, de a politikai beszédek…
55. Egy kis bortörténelem 3.
Az egri borvidék története a 19. századtól napjainkig
„Az egri veres bor általában kellemetes ízű, könnyű egészséges, a gyomrot éppen nem terheli, s különösen jó tulajdonságai olyanok, hogy azokat akármelyik veresborban nehéz együtt feltalálni.” Az egri borvidék 19-20. századi történetén, válságokon és modernizáción át Kozári József kalauzolja az…
53. „Hogyan fogott magyart a török?”
1877-ben az orosz-török háború kirobbanásakor Magyarországon óriási rokonszenv alakult ki Törökország iránt, ami néha túlzó lelkesedésben nyilvánult meg. 1878-ban néhány törökországi vendég érkezése Egerbe nagy izgalmat, majd csalódást okozott a városban. A különös látogatás meglepő…
52. A krími konferencia
1945. február 4-11. között az antifasiszta koalíció három vezető hatalmának képviselői nagy jelentőségű konferenciára ültek össze, melyet hivatalosan a tanácskozások helyszínéről - a Krím-félszigetről - krími konferencia néven jegyzett fel a diplomáciatörténet, de a kortársak és a rákövetkező…
50. A „filléres gyors”
Az emberek szeretnek kirándulni, utazni, idegen tájakat, városokat felfedezni. Nem volt ez másképp nagyszüleink, dédszüleink idejében sem. A rohamosan fejlődő közlekedési eszközöknek köszönhetőent mind több lehetőségünk nyíl az utazásra. Részben ennek is köszönhető, hogy a 20. század a…
45. Karácsony Egerben az I. világháború utáni években (1920-1930)
Hogyan készültek az emberek 100 évvel ezelőtt a Karácsonyra Egerben? A válasz nem meglepő, ugyan úgy mint mi. Friss meleg kalácsokat sütöttek, szaloncukrot eszegettek, disznótorokat tartottak, nagy karácsonyi leárazásokat hirdettek, karácsonyfát díszítettek és karácsonyi misére jártak. Az első…
41. „Őt is, őt is szeretjük mi, Leggyönyörűbb anyát”
Erzsébet császárné és Eger, egy meghiúsult látogatás története
A császári pár Ferenc József és Erzsébet 1857-es magyarországi utazása gyakran felidézett eseménye az 1849 utáni magyar történelemnek. A körút fontos szerepet kap a levert szabadságharc utáni történelmi korszakról szóló történelmi emlékezet formálásában, hiszen a hagyományos irodalmi kánonban…
40. “A jó magatartással bíró nő pedig tiszteletet gerjeszt, s ha nem is szép, mégis tetszik”
Női szerepek és házasság, Wohl Janka illemtankönyve, udvarlás és esküvő
A premodern társadalomban a nők szerepe sokkal kötöttebb volt, mint napjainkban. Elég bármelyik országban az öröklődést és a nőkkel kapcsolatos jogi szabályozásokat tanulmányozni ahhoz, hogy lássuk, a 20. század elején meginduló, lassan utat törő változások előtt a nők szerepe leginkább csak a…
39. Az egri Cifra-Sánc városrész
Eger sokszínű város, amelynek kialakulásához hozzájárult a változatos történelem, és ez a különböző nációk betelepedésével járt. Ennek hatására sokszínű kultúra jött létre a 18. században, amelynek épített emlékei ma is megfigyelhetők a városban, fellelhetők szellemi hagyományainkban. A…