A múltnak kútja

39. Az egri Cifra-Sánc városrész

2021. november 07. 17:30 - a múltnak kútja

 

Eger sokszínű város, amelynek kialakulásához hozzájárult a változatos történelem, és ez a különböző nációk betelepedésével járt. Ennek hatására sokszínű kultúra jött létre a 18. században, amelynek épített emlékei ma is megfigyelhetők a városban, fellelhetők szellemi hagyományainkban. A sokszínűség részei a külvárosok – egriesen hóstyák – is, amelyek közös jellemzője, hogy a négy városkapu előtt alakultak ki oly módon, hogy a török után betelepülő főként paraszti lakosság itt kapott helyet. Ilyen többek között a Cifra-Sánc városrész, melynek történeti-néprajzi-szakrális jellegzetességeit Petercsák Tivadar írásából ismerhetjük meg.

 

A három évszázad alatt a hóstyák lakosságát alapvetően a mezőgazdasági termelés jellemezte, amely révén egyrészt a belváros polgárságát látták el, másrészt a közeli iparvidékekre szállították a szőlőt, bort, gyümölcsöket, zöldségféléket. A saját földdel rendelkező parasztok és a napszámos munkából élő kapások mellett iparosok, hivatalnokok, értelmiségiek is éltek a külvárosokban, de a 20. század közepéig a paraszti munkából élők voltak többségben. Eger kulturális örökségéhez ugyanúgy hozzátartoznak a külvárosok világi és szakrális épületei, emlékei, mint a belváros ismert templomai, lakóházai, középületei, terei és utcái, az itt élt híres személyek hagyatéka. Minden hóstya rendelkezik lokális értékekkel, amelyek elsősorban az ott élők számára ismertek, fontosak, és hozzátartoznak a helyi identitáshoz, részét képezik hóstyai azonosságtudatuknak. Ugyanakkor vannak kiemelkedő jelentőségű örökségelemek, amelyeket az egész város, illetve az ország számon tart, egriségünk szerves részét képezik. 

 

mockup011.jpg

Egy 17. századi metszet részlete a Cifra kapuval. A könyv címlapja

 

A városrész két negyed – a Cifra hóstya és a külső vár területén létrejött Sánc – összeolvadásából alakult ki a 19. században. A Cifra hóstya névadója a Cifra kapu, amely – mint neve is mutatja – a város északi, és legdíszesebb kijárata volt, hiszen a káptalan sasos címerével ékesített reneszánsz kőfaragványt helyezték el rajta 1587-ben. Ez a díszítőelem ma is megvan a múzeum vártörténeti kiállításában. A várost sújtó nagy árvizek ellen épült meg a 18. század utolsó harmadában a „Posuerunt” vagy „nagy masina”-ként emlegetett, a Cifra kaputól a Szent Miklós (Rác) kapuig tartó hatalmas védőgát. Ennek része volt az Eger patakon átívelő Mária híd, amelyet a kezében a kis Jézust tartó Szűz Mária, Nepomuki Szent János és Szent Mihály szobra díszített. A nagy gát nem tudott ellenállni a hatalmas áradásoknak, és a pusztító 1878-as árvíz után már nem építették újjá.

 

7_1.jpg

Az egri káptalan faragott címeres köve, 1587

 

Az Eger-patakból elágazó, majd a Mária-híd előtt oda visszatérő Malom-árkon, Malom-patakon három malom is működött, amelyek közül a Práf-malom épülete ma is látható. Az egri püspöki uradalom fontos ipari üzeme volt a Vécsey-völgyben a 17. század végétől az 1949-es államosításig, majd az 1980-as évek második feléig működő téglagyár. Egert az északi iparvidékkel és bányákkal kapcsolta össze a 20. század elején megépült vasútvonal, amely a vár árkában vezetve és a Zárkándy-bástya levágásával jóvátehetetlen károkat okozott az erődítményben. A városrész dűlő- és utcanevei helyi jellegzetességeket és a város múltjához kapcsolódó eseményeket, személyeket őriztek meg. Elpusztult középkori falvak nevét idézi az Almagyar és Cigléd, Cegléd határrész. A vár közelsége miatt a nevezetes 1552-es várvédőknek állít emléket többek között a Bornemissza Gergely, Bolyki Tamás, Fügedi János, András bíró, Bálint pap utcanév. Még életében nevezték el Gárdonyi Gézáról a korábbi Takács utcát, és természetesen utca őrzi a nagy sikerű Egri csillagok regény címét, illetve egyik alakjának (Cecey Éva) a nevét is. A várat ostromló törökökre utal a Félhold, Janicsár, Talizmán név, de még fegyverekről is elneveztek (Íj, Buzogány) utcákat. A vár 1687-es visszafoglalásakor itt harcoló Vécsey Sándorra, Tiba Istvánra is utca emlékeztet. Az egri püspökséget alapító Szent Istvánra utal a Királyszéke, és a várhoz közeli temetkezőhelyre a Tetemvár helynév. Utcát neveztek el a város egykori főbíráiról (Borsitz János, Mlinkó Mátyás), történetírójáról (Türk Frigyes), iparos rajztanáráról (Joó János), a Donát-temető kápolnáját építtető plébánosról (Ludányi Antal). Utcanév őrzi az egykori tized szedőhely (Dézsmaház) és a szőlőműveléshez kapcsolódó rovátkás bot (Füzér) nevét is. A város egyik kivégzőhelyére utal a Hóhér-part, Hóhér köz, Pallos utcanév, és  egykor libalegelő volt a mai Pást utca helyén.

A Cigléden lévő püspöki szőlők védelmére 1716-ban emelt Szent Donát-szobor a névadója utcának és temetőnek. Ez a szobor és a Donát-kultusz túlmutat a városrészen, és az egész város kiemelkedő szakrális emlékhelye, ahová évszázadokon át körmenetek indultak, hogy a vallásos szőlőművelők a szent segítségét kérjék szőlőik védelmére és a bő termés érdekében. Az ezredfordulón újból felállított szobor ma is része a borgasztronómiai városi rendezvényeknek, és szimbolizálja a szakrális történelmi emlékek társadalmi összefogással megvalósuló rekonstrukcióját.

A Sáncban már a 19. század második felében volt óvoda, amelyet a Cifra kapu téri és a tetemvári követett. A Cifra hóstyán a külvárosok között másodikként nyílt meg a Mária utcában egyházi finanszírozással az elemi iskola 1851-ben, a 19. század végén pedig már a Sáncban is működött iskola. A 20. század elejétől létezik a városrész „cifra iskolája,” amely ma az Eventus középiskola egyik épülete.

A helyi társadalom önszerveződését és művelődését segítette a Cifra téri állami iskolában 1905-től működő Cifranegyedi Ifjúsági Egyesület, amely 1929-ben Római Katolikus Földműves Olvasókör lett, és élénk kulturális élet jellemezte. Az itt hallott előadások és a könyvtár segítették a paraszti lakosság polgárosodását. A Cifra hóstya fiataljai számára a Mária Utcai Földműves Olvasókör „szálájá”-ban szervezett táncmulatságok az ismerkedés alkalmai voltak, ahol a negyed heves vérmérsékletű, lobbanékony parasztlegényei – a cikrák – gyakran kerültek összetűzésbe a más külvárosokból megjelenő riválisokkal.

A Cifra hóstyán sok szegény család élt (zsellérek, napszámosok), akiket a városrészben fogadtak fel az egri szőlőbirtokosok, de sokan jártak le bandákban aratni az Alföldre is. Kevés szőlője még a szegényeknek is volt, akiknél az 1930-as években is előfordult, hogy a leszüretelt szőlőt nem préselték, hanem lábbal taposták. A Cifra-Sánc az egri pince kultúra sajátos területe. A „Királyszéke” északi és keleti oldalában készült pincék egyedülállóak Egerben, mert itt nem riolittufába vagy homokba vájták azokat, hanem darázskőbe (forrásvizi mészkőbe). A nyugati oldalon viszont a kő alatti homokos-kavicsos réteg kibányászásával keletkeztek a pincék. A „Királyszéke” alatti torokpincék egy- vagy többágúak, oldalfülkékkel is rendelkeztek. Ilyen pinceegyüttest nem találni a Kárpát-medencében, legközelebbi párhuzamai Franciaországban fedezhetők fel. A Cifra hóstyán is jellemző volt a zöldségtermesztés, és ezekkel, valamint a szőlővel és borral helyben és az északi iparvidékek felé kereskedtek.

 

19.jpg

Bárány utcai pince hordókkal, zöldséggel és krumplival, 1961

 

A városrész népi építkezésében jellegzetesek a szegény családokra jellemző pinceházak, barlanglakások. A Szala mellett Egerben a Cifra-parton és a Tetemvárban készültek ilyen archaikus típusok. Ezek között a lakórészből nyíló, bor, krumpli és zöldség tárolására alkalmas pincék is voltak. 

 

35.jpg

A Fügedi utca 22. számú barlanglakás, 1971

 

A Sáncban található 18. századi lakóház már a jómódú szőlőbirtokosokra jellemző épület, és a városrész egyik fontos építészeti értéke. Városunkban egyedülálló a Vécsey-völgy végén, a szőlőhegy aljában álló kerek műemlék jellegű borház, amely 1820-1830 között épült, és feltehetően Povolni Ferenc munkája. 

 

39.JPG

Szőlőbeli kerek épület, 2018

 

A Cifra-Sánc folklórhagyományaiban kiemelkedő szerepe van a népi vallásosságnak, amely megnyilvánul a Szent Donát kultuszban, a Fájdalmas anya vagy servita búcsúban, de híres búcsújáró helye volt az itt élőknek a várbeli Kálvária is. A jégeső elleni harangozás, ágyúzás mellett a legtöbb helybeli szőlősgazda családja a Donát-szobor és az útszéli keresztek előtt elhaladva imádkozott és kérte a szőlők védelmét és a bő termést. Az utóbbi évszázadokban létező határbeli keresztek egy része mára elpusztult, de a Cigléd hegyen felújított állapotban ma is létezik a Donát- és a Braun-kereszt, a városrészben pedig a Foltin-, Fülöp-, Grőber- és a legutóbb eredeti helyére visszahelyezett Kocsis András-kereszt jelzi, hogy a városrész fontosnak tartja e szakrális emlékek megőrzését.

 

41_1.jpg

A servita búcsú körmenetében lányok viszik vállon a Mária szobrot, 1955

 

A Cifra-Sánc országos jelentőségű műemlék épülete a nagy író, Gárdonyi Géza lakóháza, amely múzeumként állít emléket a számtalan műve mellett az Egri csillagok című regény alkotójának. A sok esetben még Gárdonyi által ültetett fákkal, növényekkel ékes kertben 2020-2021-ben megvalósult fejlesztés eredményeként a városrész lakói számára alkalmas közösségi tér alakult ki, ahol lehetőség nyílik programok szervezésére is.

 

Az érdeklődők a témáról részletesen olvashatnak a szerző most megjelent könyvében: Az egri Cifra-Sánc városrész és fertálymesterei. Eger. Líceum Kiadó.

 

                                                                                                             Petercsák Tivadar  

 

 

komment
süti beállítások módosítása