Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kereszthaláláról és feltámadásáról. Napjainkban már egyre kevesebben küldenek képes levelezőlapot szeretteiknek az ünnepre a természet megújulására utaló illusztrációkkal, jókívánságokkal. A kommunikációs műfaj másfél évszázada során viszont általános volt az ilyen üdvözletek postázása a rokonoknak és ismerősöknek. Petercsák Tivadar posztja az alkalomhoz kapcsolódó üdvözlőlapok tematikai sokszínűségét és az illusztrációk gazdagságát mutatja be.
A húsvéti képes levelezőlapok motívumainak eredetét egyrészt a tavaszban és a megújulásban, másrészt a keresztény vallási ünnepkörben kereshetjük. A rügyező barka, a virágzó ág vagy a különféle mezei virágokból készített csokor a természet felfrissülését, a tavasz eljövetelét szimbolizálja. A virágvasárnapi zöldág-szentelés szokása fontos szerepet játszott az egyházi szertartásokon, de a tavaszi zöld ággal kapcsolatos különféle köszöntő szokások – mint pl. a villőzés – is a tavasz behozatalát jelképezik. A templomban megszentelt barkának különleges bajelhárító erőt tulajdonítottak: torokfájás, gyomorégés ellen ajánlatos lenyelni egy szemet, de a mestergerendára rakott vagy vihar esetén tűzbe dobott barkaszemek a bajtól, illetve a villámcsapástól védik a házat.
A húsvéti ünnepkörben vasárnap emlékezünk meg Jézus Krisztus feltámadásáról. Ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás időszaka, amire az ünnep magyar elnevezése is utal. A húsvéti szertartásokhoz tartozik az ételszentelés, amikor jellegzetes ünnepei eledeleket – sonkát, tojást, kalácsot, bort – visznek a templomba. Az ünnepnek szinte áldozati jellegű étele a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. A szentelt ételek maradékait mágikus célokra használták: a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy bőven teremjen, a kalács morzsáját pedig a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, ami az újjászületés jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad fel Krisztus is a sírjából az emberek megváltására, tehát a tojás a feltámadt üdvözítőt is jelképezi.
A liturgikus cselekmények mellett az ünnep során ősi termékenységvarázsló szokások is fennmaradtak. Ilyen a húsvéti locsolkodás, a lányok megöntözése, ami az egész országban ismert. A szokás napja húsvét hétfő, amely napot valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek neveztek, s ez utal a locsolás egykori módjára is. Eredete részint a keresztelésre, részint arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Krisztus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Magyarországon a locsolásért a fiúk hímes tojást kaptak, ami világszerte a termékenység ősi jelképének számít. Már a honfoglalás előtti avar sírokban találtak karcolt díszítésű tojásokat. A tojásfestésnek az utóbbi évszázadokban sokféle technikája és díszítménye ismert, de jellemzőek voltak a húsvéti tojásjátékok – tojásdobálás, gurítás, összeütés – is.
A húsvéti tojást hozó nyúl képzete nálunk a városi kultúrából a 20. században került a falvakba, hiszen a húsvéti nyúlnak semmi nyoma nincs a magyarság hagyományaiban. Német eredetű szokásról van szó, amely kialakulása egy félreértésen alapul. A korábbi évszázadokban egyes német földesuraknál a nép kötelező szolgáltatása volt a gyöngytyúk tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, sok helyen röviden Haslnak nevezték, így szokás volt a húsvéttal kapcsolatban Haslról és tojásairól beszélni. Másutt viszont nyulat kellett a földesúrnak vinni. A nyúl neve németül Hase, és a két nagyon hasonló hangzású szó a hozzájuk tartozó fogalommal együtt összekeveredett a mindennapi szóhasználatban. Így jött létre a biológiai képtelenség a tojásait őrző és kikeltő nyúlról. Egyébként a szapora nyúl a termékenységet is szimbolizálja.
Leonardo da Vinci freskója húsvéti képeslapon. 1930. Az illusztrációk a Zempléni Múzeum gyűjteményéből származnak.
Az ünnep vallási tartalmából a szenvedéstörténet kevésbé kap hangsúlyt a képeslapokon. Az utolsó vacsora ismert ábrázolása mellett készültek lapok a keresztet vállán vivő Jézusról, gyakran fején töviskoronával és a keresztre feszített Krisztusról. Olasz importból származó sorozat mutatja a feltámadt Jézus Krisztust kezében kereszttel, barkaággal, feje felett angyalkákkal, a sírkamra előtt riadt római katonákkal. Az ilyen típusú képeslapok az általános „Boldog húsvétot”, Boldog húsvéti ünnepeket” helyett a „Feltámadt Alleluja! Kegyelemteljes Húsvéti Ünnepeket Kívánok” felirattal jelentek meg.
A feltámadt Krisztus. 1943.
Jézus látható Jó Pásztorként juhaival, virággal és csengővel, amint megáldja a közelében lévő parasztlegényt és lányt. Húsvéti üdvözlőlapként küldték az ünnepre utaló felirat nélkül Jézus Krisztust a juhaival és emberekkel pálmafák között ábrázoló képeslapot is. Érdekes egyedi felhasználásra utal a Jézust juhaira vigyázó pásztorként megjelenítő lap 1944-ből. A kép alatti eredeti „Kellemes húsvéti ünnepeket!” szöveget a feladó áthúzta, és helyére a „Jöjj el béke fejedelme édes Jézus” került. A lapot Sz. Mária Budapestről küldte november 17-én Horváth Erzsike óvónőnek névnapjára Bükkszentkeresztre. A „névünnepi” jókívánságok mellett a kép tartalmára utalva ez olvasható: „légy jó Pásztora Te is mindenkinek, aki közeledben él.”
Jézus Krisztust ábrázolják kezében az oltáriszentséggel és galambokkal, oltár előtt amint térdeplő gyereket áldoztat, ház ajtaján bekopogtató vándorként és gyerekek közötti tanítóként. Az „Áldott ünnepeket!” kivánó képeslapon szegfű csokor alatt „Az Úr az én segítségem, nem félek, ember nem árthat nekem. Zsid. 13:6” szöveg is a Megváltóra utal. Az ünnepi levelezőlapokon angyalok is megjelennek báránnyal, rügyező barkaággal, olajággal, kereszttel, csengőkkel és gyerekekkel.
A húsvéti képeslapok az ünnep vallási tartalma mellett sokkal nagyobb arányban ábrázolják a természet megújulásának ősi szimbólumait. Kétségkívül a leggyakoribb motívum a tojás, amely általában festett és sokszor a természetes tyúktojás méretnél nagyobb formában jelenik meg. Ezeket szalaggal átkötve, virágokkal, barkaággal kiegészítve ábrázolják.
Boldog húsvéti ünnepeket. 1917.
Jellemzőek a tojásból előbújó csirkéket, nyulakat, sőt gyerekeket és felnőtt nőket megjelenítő lapok. A hímes tojásokat festhetik gyerekek és nyulak is, a nagyméretűeket létráról. A képeslapokon a legváltozatosabb módon láthatjuk a tojások szállítását: a tojást lehet vinni kocsin, csónakon, ahol a nyúl személyesíti meg a révészt, illetve fiú és lány rúdon viszi a díszes szalaggal átkötött hatalmas méretű tojást. Szállítható a tojás puttonyban, kosárban is, ahogy azt egy vándornak öltözött nyúl teszi. Utazhatnak a nyulak vonaton és autóbuszon, így sokkal több tojást tudnak az emberekhez eljuttatni.
Tojások szállítása vonaton
A tojás lehet maga a szállítóeszköz, amit húzhatnak nyulak, bárányok, kiscsirkék vagy harcias kakasok. A hajtók is lehetnek csirkék, tyúkok, nyulak és angyalka vagy gyermek is. A fantázia nem ismert határokat a száz évvel ezelőtti képeslapokon, hiszen a hatalmas méretű tojás lehet léghajó is, amelynek a kosarában nyulak vagy hímes tojások utaznak. Számos üdvözlőlapon szerepel a nagyméretű tojás mint ház, amelyben csirkék, nyulak vagy gyerekek laknak.
Tojásház lakójával és báránnyal
Általában kedveltek voltak a gyermekábrázolásos képeslapok: gyermekek nyulakkal, bárányokkal, tojásokkal, kiscsirkékkel. A tavaszt idéző fűzfabarka, virágcsokrok önmagukban, csengővel, tojással, gyermekekkel szintén elterjedt motívumai az ünnepi képeslapoknak. A régi húsvéti üdvözlőlapokból árad a boldog, derűs, idilli világ, a nosztalgikus, szentimentális hangulat, amelyet a rajzos ábrázolások és a biedermeierhez kötődő betűtípusok, valamint a kézírást utánzó jókívánságok fokoztak.
Az 1930-as, 40-es években a húsvéti lapokon is általánossá vált a népies téma. Népviseletbe öltözött lánykák és legénykék a réten tojások között legeltetik vagy terelik a bárányokat, cifraszűrös legény tojáson ülve furulyál a csirkéknek. Látható a lány és legény a ház előtti kispadon ülve ölükben nyulakkal és kiscsirkékkel. Ebben az időszakban jelentek meg a jellegzetes húsvéti népszokást, a locsolkodást ábrázoló képeslapok: matyó ruhás fiúk a ház előtti kispadon ülő lányokat öntözik meg; a lány egy hatalmas szív mögé bújik a locsoló legény elől; székelykapu előtt vagy galambdúc alatt öntözködő fiúk, akik hímes tojást kapnak a lányoktól. Ha valaki nem tudott személyesen locsolkodni, az húsvéti képeslapon küldött ilyen verset szíve hölgyének: „Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág,/Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!/Megöntözlek szépen az ég harmatával,/Teljék a tarisznya szép, piros tojással!” A népies témát ötvözte az aktuálpolitikával az 1940-ben postázott „Kellemes húsvéti ünnepeket” feliratú színes grafika, amely központi alakja egy szántó paraszt, akire „A felvirrad még a magyarnak” jelmondat olvasható. A bal felső mezőben Árpád vezér és a honfoglaló magyarok, jobb oldalon pedig az ország gyarapító Horthy Miklós és hadserege látszik.
Felvirrad még a magyarnak. 1940.
A kor ismert illusztrátorai közül említhetjük Bernáth János lapját, amelyen legényke egy nagyméretű tojásra nyulat fest az előtte álló modellről, egy másikon pedig hatalmas hímes tojást szállít a hátán egy bárány kíséretében. Klaudinyi László rajzain kiemelt motívum a barkaág, kislány és kisfiú között áll, bárányt hajtanak vele, kosarukban hímes tojással. Ez a kép alul stilizált virágokból álló díszítősorral van kiegészítve, amely más művészek munkáinál is jellemző. H. Morvay Klára húsvéti sorozatának egyik lapján kútból vödörrel locsolkodó legényt láthatunk. Bozó Gyula magyar sorozata faragott székely haranglábbal és templomablakba állított haranggal, kidőlt kereszttel, valamint népviseletbe öltözött lánnyal és legénnyel, a szent korona és kettős keresztből kinövő motívumsorral képvisel sajátos színt a korabeli képeslapok között.
A festett és grafikai képeslapok mellett húsvéti téma a természetben fényképezett legelő bárányok, hegyvidéki juhszállás, valamint a csendéletek: tojások és barkaágak kosárban, cseréptálban.
A második világháború idején harci eszközöket is ábrázoltak a húsvéti lapokon: repülőgép szállítja a tojásokat, melyeket a két nyúl pilóta szór szét, de a légvédelmi ágyút működtető nyulak is tojáslövedékeket lőnek a felettük szálló repülőgépekre. Az 1950-es években szállított a posta korábban megjelent vallásos lapokat: Jézus a keresztfán, feltámadt Krisztus „Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket” felirattal, amikor a „Kellemes húsvéti ünnepeket” volt az általánosan elfogadott kívánság. Kegytárgy üzletekben és templomokban később is vásárolhattak a hívek ilyen jellegű képes levelezőlapokat. 1956-ban adták postára a korábban jellemző típusok közül azt, amelyen székely harisnyás legény bárányokat hajt el egy kereszt előtt, háttérben a falu látszik. Egy évvel korábban küldték azt a húsvéti üdvözletet, amelyen népviseletbe öltözött kislegény és kislány mellett az ünnep minden jelképe – bárányok, nyúl, kiscsirke és tojások – látható. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat múzeumi műtárgyakat bemutató sorozatának húsvéti tematikájú lapjait is használták ünnepi üdvözletként: pl. az esztergomi Keresztény Múzeum MS mestertől származó, Jézust a kereszten ábrázoló képét (1506) 1980-ban. Az is előfordult, hogy a kiadó a címzési oldalra írta az ilyen lapoknál a „Kellemes húsvéti ünnepeket” kívánságot.
Az új korszak grafikusai is kialakították saját húsvéti stílusukat, amelyek között az első évtizedben meglepő párosítások találhatók a levelezőlapokon. Ilyen a szántó traktor elől menekülő nyulak, úttörő lány nyuszival és báránnyal, úttörő nyakkendős lány kezében tojással és csirkével megrakott kosár. A legkülönlegesebb lapon nyulak és kiscsirkék nézik a munkásosztály felvonulását az „Éljen az ötéves terv” transzparenssel. A jelenet fölötti szokásos felirat jelzi, hogy ez egy húsvéti üdvözlőlap. Egy másik lapon ugyanezt a feliratot egy nyúl és egy bárány tartja, háttérben a szocialista ipar egyik gyárának kéményei füstölnek.
Húsvéti lap az 1950-es évek elejéről
Az 1950-es években hagyományos témájú képeslapok is kaphatók: locsolkodó kisfiúkat, bárány húzta, tojásokkal megrakott és nyúl vezette kétkerekű járművet ábrázolók. A szocialista korszak művészei közül Győry Miklós rajzán a patakból locsolkodáshoz vizet merítő legény, a kerítésnél álló és az őt megöntöző fiúnak hímes tojást adó lány, Benkó Sándor tervén a kútnál locsolkodó legény és a tőle menekülő lány, Zombory Éva illusztrációján az üvegből öntözködő kisfiút a kötényében levő festett tojásokkal váró kislány jelenik meg. Kecskeméthy Károly képes levelezőlapján a korábbi évtizedekben is kedvelt mozdony látszik, amelyen nyúl a masiniszta, aki az egyetlen vagonban nagy piros tojást szállít.
Locsolkodás. Benkó Sándor rajza. 1962.
Az 1970-es évek fotólapjain a virágos réten elhelyezett gyékényfonatú kosárban, fatálban és festett tányéron láthatók a hímes tojások, de megjelentek kiscsirkék társaságában is. Az 1990-es évek festett levelezőlapjai a nyulakat, hímes tojásokat és a bárányokat ismét barkaággal, színes virágokkal ábrázolják. Az ezredforduló csendéletei pedig a hagyományos jelképeket többek között vágott virággal jelenítik meg.
Húsvéti csendélet. Görög Lajos rajza. 1966.
Petercsák Tivadar
A témához lásd:
Barna Gábor – Halász Tamás: Egyházi ünnepek régi képeslapokon. Makó, 2017.
Demeter Éva: Húsvéti üdvözlőlapok a Zempléni Múzeumban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLII. 2003. 567-581.
Egri János: Húsvét régi képeslapokon. Budapest, 1987.
Petercsák Tivadar: A magyar képeslap története. Látóképek, csókküldemények, ünnepi üdvözletek. Budapest, 2020.