„Egy még nem is nagyon megsárgult krónika után írom ezeket a dolgokat, úgy amint következnek… Az, aki a naplójában feljegyeztet a történetkét, sohase szokott hazudni másoknak se. Hát még saját magának miként hazudott volna? Igaz hát minden sora. Miért rontsam én el nem igazra?” – ezzel a…
50. A „filléres gyors”
Az emberek szeretnek kirándulni, utazni, idegen tájakat, városokat felfedezni. Nem volt ez másképp nagyszüleink, dédszüleink idejében sem. A rohamosan fejlődő közlekedési eszközöknek köszönhetőent mind több lehetőségünk nyíl az utazásra. Részben ennek is köszönhető, hogy a 20. század a…
49. Egy kis bortörténelem 2.
Az egri borvidék története a 18-19. század első felében
Ha a 15-16. század az egri szőlő- és bortermelés első virágkora, a 18. század igazi reneszánsz. A város és környékének rohamos ütemű benépesedése mellett néhány évtized alatt kialakult a szőlő monokultúra. A város gazdasági életében a szőlőművelés vált meghatározóvá. Ezt a korszakot mutatja be…
48. „tolmáttsa az égi testek törvény-könyvének” Tittel Pál (1784-1831)
Líceumi szellemiség 1.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem könyvtára 2011. december 15-e óta Tittel Pál nevét viseli. Pap, matematikus, csillagász. Ennyit írnak róla a lexikonok. De nézzünk bele egy képzeletbeli távcsőbe, hátha ki tudunk venni még egy-két részletet. Gál Tibor bejegyzése.
Tittel Pál 1784. június…
45. Karácsony Egerben az I. világháború utáni években (1920-1930)
Hogyan készültek az emberek 100 évvel ezelőtt a Karácsonyra Egerben? A válasz nem meglepő, ugyan úgy mint mi. Friss meleg kalácsokat sütöttek, szaloncukrot eszegettek, disznótorokat tartottak, nagy karácsonyi leárazásokat hirdettek, karácsonyfát díszítettek és karácsonyi misére jártak. Az első…
44. „Elmúlunk a forgó szálló időkkel!”
Hiányzó lapok Ziegler Géza III. éves egri érseki tanítóképző intézeti növendék 1881. évi diáknaptárából 6.
Ziegler Géza III. évfolyamos 18 éves egri tanítóképzős tanuló 1881. szeptemberében kezdte meg a tanítást a Somogy megyei Karádon. Az utókor idealizálni próbálja Gárdonyi tanítói tevékenységét, de a 18 éves szőlősgyöröki fiatalember nagyon hamar megismerte a falusi tanítók számtalan munkáját és…
41. „Őt is, őt is szeretjük mi, Leggyönyörűbb anyát”
Erzsébet császárné és Eger, egy meghiúsult látogatás története
A császári pár Ferenc József és Erzsébet 1857-es magyarországi utazása gyakran felidézett eseménye az 1849 utáni magyar történelemnek. A körút fontos szerepet kap a levert szabadságharc utáni történelmi korszakról szóló történelmi emlékezet formálásában, hiszen a hagyományos irodalmi kánonban…
40. “A jó magatartással bíró nő pedig tiszteletet gerjeszt, s ha nem is szép, mégis tetszik”
Női szerepek és házasság, Wohl Janka illemtankönyve, udvarlás és esküvő
A premodern társadalomban a nők szerepe sokkal kötöttebb volt, mint napjainkban. Elég bármelyik országban az öröklődést és a nőkkel kapcsolatos jogi szabályozásokat tanulmányozni ahhoz, hogy lássuk, a 20. század elején meginduló, lassan utat törő változások előtt a nők szerepe leginkább csak a…
39. Az egri Cifra-Sánc városrész
Eger sokszínű város, amelynek kialakulásához hozzájárult a változatos történelem, és ez a különböző nációk betelepedésével járt. Ennek hatására sokszínű kultúra jött létre a 18. században, amelynek épített emlékei ma is megfigyelhetők a városban, fellelhetők szellemi hagyományainkban. A…
38. A változó „örökkévalóság”
Új-és modern kori mérföldkövek a magyar temetkezéskultúrában
A temetkezéskultúra vizsgálata az emberi civilizáció egyik legőszintébb tükre, amely képet alkot a különböző korok szellemiségéről és társadalmi rétegződéséről, rítusairól és tárgyi világáról is. November elseje alkalmából Kovács Balázs, a Nemzeti Emlékezet Múzeuma történeti muzeológusa…