Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem könyvtára 2011. december 15-e óta Tittel Pál nevét viseli. Pap, matematikus, csillagász. Ennyit írnak róla a lexikonok. De nézzünk bele egy képzeletbeli távcsőbe, hátha ki tudunk venni még egy-két részletet. Gál Tibor bejegyzése.

Tittel Pál 1784. június 28-án született Pásztón. Iskoláit szülővárosában, Gyöngyösön és Kecskeméten végezte, majd 1800 őszén jelentkezett az egri szemináriumba. Előbb mint diák járta a Líceum széles folyosóit, 1806-tól már matematikát is tanított az épületben. Fischer István érsek az egri csillagda, a Líceum tornyában 1776 óta működő Specula igazgatójává nevezte ki. 1810 szeptemberében tanulmányútra indult a bécsi csillagvizsgálóba. Bécsben tanulmányozta Carl Friedrich Gauss – a „matematika fejedelme” – munkásságát, megvásárolta könyveit. Hazatérése után úgy határozott, hogy a neves német tudós tanítványa lesz.

Tittel Pál arcképe

Fischer érsek támogatásával 1815 őszén elindulhatott Göttingenbe. Tanulmányai mellett részt vett Gauss tudományos kutatásaiban is: a kisbolygók pályájának elemzéséhez szükséges bonyolult számításokat végezte. Eredményeiről csillagászati folyóiratokban számolt be. Önálló könyve is megjelent 1816-ban a naptárszámításról, ami az egyházi ünnepek meghatározásához nélkülözhetetlen volt. Gauss másokhoz írott leveleiből tudjuk, hogy Tittelt nemcsak tanítványának, hanem megbecsült munkatársának tartotta. Egyik levelében így írt róla: „Ő [Tittel], mint ahogy ön is tapasztalni fogja, derék jellem, alapos ismeretekkel és forró szorgalommal.” Később Gauss ajánlóleveleivel Tittel eljutott Párizsba és Londonba is. Útja során meglátogatta „Uránia európai templomait,” többek között Frankfurt am Main, Heidelberg és Strasbourg obszervatóriumait. Párizsban meghallgatta az akadémia üléseit, megfigyeléseket végezhetett a csillagvizsgáló híres műszereivel. 1817 őszén már Greenwich-ben a Királyi Csillagda vendége. Fogadja őt William Herschel, az Uránusz bolygó felfedezője.

Tittel Pál útlevele az egri Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményéből

Tittel élményekkel és könyvekkel gazdagon tér vissza Egerbe 1817 végén. Európai tanulmányútja után hat évet töltött Egerben kutatással, cikkek írásával és oktatással. 1819 novemberétől már csillagászatot is taníthatott: „… érsekem rendeléséből Lyceumunkban astronómiai letzkéket adok…”. Az 1820-as napfogyatkozásról magyar nyelven írt cikket. Több kéziratát is szerette volna az olvasók elé tárni, hiszen ezzel – mint írta tanulmányában – „én lehetnék első magyar tolmáttsa az égi testek törvény-könyvének”. Tittel Pált egy 1824. szeptember 13-án kelt királyi határozat a pesti egyetem tanárának és a Gellért-hegyi csillagda igazgatójának nevezte ki. Magával vitte tanítványát, Albert Ferencet, aki később – mint líceumi professzor, csillagász és könyvtáros – méltó módon ápolta mestere emlékét Egerben.

Tittel 1816-ban Göttingenben megjelent naptárszámítási szakkönyve

Tittel pesti éveiről ezt írta Albert: „… Buda-Pesten is közkedvességű és nagy tekintélyben és tiszteletben állott…” Nemcsak az elismert tudóst, hanem a népszerű társasági embert is felkeresték a politikai, tudományos és irodalmi élet szereplői. Széchenyi István számos alkalommal járt a Gellért-hegyi csillagdában, ahol Tittellel „társadalmi, tanügyi, tudományos és nevelészeti” kérdésekről beszélgettek, „melyeken rendesen magam is jelen lehetni szerencsés voltam”, írja Albert Ferenc. Kölcsey Ferenc leveléből is idézhetünk: „De ne feledd el Tittelnek is tiszteletemet bemutatni. Pesten létemnek egyik legszebb örömei közé tartozik, hogy e tiszteletre méltó férfiút ismerhetém.” „Voltam a Szent Gellért hegyén is, s láttam a magyar ég egyik csillagát, Tittel urat” – emlékezik Kazinczy Ferenc egyik levelében 1828-ban.

Tittel Pál számításai egy csillagászati évkönyv borítóján

Egy rövid magyar nyelvű művet is írt Budán, amikor az egyetem tanácsa megbízta, hogy a csillagda jelezze a városban a déli tizenkét órai pontos időt. A Rövid Túdosítás a’ buda-pesti torony órák regulázása végett című könyvét 1830-ban adta ki a Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. A Közhasznu Esméretek Tára című lexikon számára magyar nyelvű csillagászati szócikkeket írt, de szerkesztője volt a Mathematikai műszótárnak is. Tittel 1830 novemberében lett a Magyar Tudós Társaság rendes tagja.

Tittel Pál dedikációja Széchenyi Istvánnak (Rövid Túdosítás a’ buda-pesti torony órák regulázása végett)

Tudományos pályáját derékba törte az 1831-es kolerajárvány, augusztus 26-án hunyt el. Vörösmarty Mihály Tittel halálára című versében – amely Móra Ferenc szerint a legszebb magyar epigramma – „egek s csillagkoronák éjféli barátjának” nevezi őt.

Kéziratos bejegyzés Tittel haláláról az 1832-es egri egyházmegyei schematizmus egyik példányában (Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára)

Vörösmarty megjelent verse a Hasznos Mulatságokban 

Albert Ferenc 1868-ban írta meg Tittel életrajzát, amely az egyik legfontosabb forrásunk. Az Egri Pedagógiai Főiskola 1961-es évkönyvében két fiatal matematikus – később az intézmény főiskolai tanárai –, Pelle Béla és Perge Imre a szakember szemével értékelte Tittel életművét. Vargha Domokosné és Kanyó Sándor monográfiája az Akadémiai Kiadónál jelent meg 1988-ban. Az egyetem Líceumi Szellemiség című sorozatában olvashatjuk a Tittel Pál, egri csillagász című kötetet.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Tittel Pál Könyvtára

2021-ben volt Tittel Pál halálának 190. évfordulója. A Líceum második emeletén még megtekinthető az eseményhez kapcsolódó kiállítás. Az egyetemi könyvtár által készített Tittel Podcast is foglalkozik a témával (Ki volt Tittel Pál?). Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe a Tittel Pálról készült rövidfilmet is. A Tittel Pál Könyvtár honlapján meg lehet tekinteni Tittel digitalizált műveit, valamint elérhető több róla szóló cikk is.

                                                                                                         Gál Tibor

Felhasznált források:    

Albert Ferenc: Tittel Pál. In: Kátai Gábor és Albert Ferenc (szerk.): A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1868. augusztus 21-től 29-ig Egerben tartott XIII. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Eger, 1869. p. I-XIII.

Gál Tibor: Tittel Pál, egri csillagász. Eger : Líceum Kiadó, 2016

Kelényi B. Ottó: Az egri érseki líceum csillagvizsgálójának története. Budapest, 1930.

Küssner, Martha: Gauss magyar tanítványa, az egri és budai csillagvizsgáló igazgatója: Tittel Pál. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Budapest, 1981. p. 313–337.

Pelle Béla – Perge Imre: Tittel Pál élete és munkássága. In: Az Egri Pedagógiai Főiskola évkönyve (7.). Eger, 1961. p. 593–615.

Vargha Domokosné – Kanyó Sándor: „...csillagkoronák éjféli barátja". Tittel Pál élete és működése. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1988.

A Széchenyi Istvánnak szóló dedikált kötet a soproni Széchenyi István Városi Könyvtár tulajdona. Köszönjük a digitális változatot.