Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kereszthaláláról és feltámadásáról. Napjainkban már egyre kevesebben küldenek képes levelezőlapot szeretteiknek az ünnepre a természet megújulására utaló illusztrációkkal, jókívánságokkal. A kommunikációs műfaj…
108. „Boldog, mint a hanyatt esett ablakos”
„Boldog, mint a hanyatt esett ablakos”. A múlt század közepén még sokan használták ezt a szólásmondást akkor, ha valakit nem várt kár ért. Ennek alapja, hogy az üveget a hátukon szállító, és az ablakokat helyben beüvegező vándoriparos számára egy ilyen baleset komoly veszteséget jelentett. A…
105. A képes levelezőlap másfél évszázada
A 19. század utolsó harmadában terjedt el világszerte az 1870-ben Európában megjelent új kommunikációs eszköz, a képes levelezőlap. Ez a rövid közlendők és üdvözletek kifejezésének praktikus, olcsó és gyors formája volt. A posta boríték nélkül és a levéltarifa feléért szállította, a küldeményt…
103. “Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
1848. március 15. és emlékezete
Az 1848-49-es szabadságharc és ezen belül különösen március 15. nemzeti mitológiánk kitörölhetetlen része. Március idusa az a nap, amelyet a társadalom többsége a legjelentősebb nemzeti ünnepként tart számon. A forradalom ünnepének azonban külön története van, az elmúlt 176 évben viszontagságos…
102. Az elmulasztott lehetőség
Kápolna, 1849. február 26-27.
A forradalom és szabadságharc Heves megyei eseményei közül messze kiemelkedik az 1849. február 26-27-én lezajlott kápolnai csata. Bár nem tartozik a szabadságharc sorsdöntő ütközetei közé pedig könnyen azzá válhatott volna. Hiszen február végén minden lehetőség adott volt ahhoz, hogy a magyar…
96. Andrásfalvy és a „fokok”
A víz hiánya vagy túlzott bősége is gondokat okoz. Egy korábbi bejegyzésünkben az olvasó megismerkedhetett a 19. századi aszályokkal, ebben a bejegyzésben pedig a 19. századi folyószabályozás kapcsán az ártéri gazdálkodást mutatja be Rózsa Sándor. Tudják, hogy pontosan mit jelentenek a fokok és mi…
88. Fertálymesterek Magyarországon – Hová tűntek Egeren kívül?
Egerben a fertálymesterség intézménye a helyi értékek megőrzésének egy szép megnyilvánulási formája. A mára többnyire reprezentatív, közösségszervező és örökségvédő feladatokkal bíró szervezet egykoron országszerte jelen volt, mégis Egerben maradt fenn és alakult újjá a rendszerváltás után…
87. Egy kastély – két végrendelet
Avagy amikor a történelem megismétli önmagát: a ludasi Tarródy kastély
Két évszázad alatt két család élt a ludasi Tarródy kastélyban, de mintha e falak arra predesztinálnák használóikat, hogy történetük három nemzedék után véget érjen, mégpedig úgy, hogy a falak perről és viszályról meséljenek. A Tarródy kastély és a tulajdonosaik történetét Szuromi Rita mutatja…
84. Csiky Sándor: érseki szolgálattól a forradalomig
Az 1848-as év az egész országban éreztette hatását. A társadalom számára új lehetőségek nyíltak, tömegek életét változtatták meg az április 11-én szentesített törvények. A „nagy év” eseményei közül a nemzeti emlékezetben természetesen kiemelkedő helyet foglal el március 15-e és annak pesti…
83. „A keresztény és nemzeti eszme legerősebb mágnese”
Gárdonyi Géza 1919 őszén nagyon nehéz körülmények között élt Egerben, ami kiszolgáltatottá tette anyagilag és szellemileg is. Így került kapcsolatba az ellenforradalom és a keresztény-nemzeti ideológia helyi képviselőivel és írta meg a nemzeti hadsereget köszöntő Az ötödik kard című versét,…