Az 1848-as év az egész országban éreztette hatását. A társadalom számára új lehetőségek nyíltak, tömegek életét változtatták meg az április 11-én szentesített törvények. A „nagy év” eseményei közül a nemzeti emlékezetben természetesen kiemelkedő helyet foglal el március 15-e és annak pesti főszereplői. Ebben az írásban egy kevéssé ismert személy, Csiky Sándor, Eger első népképviselőjének, a független Magyarország eszme hű hívének kezdeti életpályáját és annak főbb eseményei mutatja be Pap József.
Csiky Sándor (1805-1892)
Csiky Sándor karrierjét is két részre osztja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszaka, mely alapvetően változtatta meg azokat a lehetőségeket, melyben Csiky is élte életét. A székelyföldi származású Csikyek a 18. század közepén költöztek Egerbe és a római katolikus egyház szolgálatába álltak. Az 1805-ben született Sándor számára is ezt a pályát jelölte ki a családi hagyomány. Iskoláit zömmel Egerben végezte, a líceumi Jogakadémián szerzett jogi végzettséget 1822-ben. Jurátusi, joggyakornoki éveit először Aradon, majd Pesten Vitkovits Mihály ügyvédi irodájában végezte, itt ismerkedett meg Deák Ferenccel is, aki jurátustársa volt. 1825-ben összeült az országgyűlés, Csiky – a kor szokásának megfelelően – szintén Pozsonyba ment, hogy a jurátusokkal együtt a karzatról figyelhesse a törvényalkotási munkát. Az egri főkáptalan követe mellett töltötte a gyakorlati időt. Az országgyűlés alatt 1826-ban letette az ügyvédi vizsgát, majd ismét Vitkovits Mihály irodájában dolgozott. 1828-ban azonban meghalt az édesapja és az Ájtatos Alapítványnál megüresedett állására a káptalan Csiky Sándort hívta meg. A megbízást egyértelműen nagyapja és apja szolgálatának köszönhette. A 23 éves fiatalember számára tehát kikövezett volt az út, a családi kapcsolatok, a nemesi származás és a megfelelő eredménnyel elvégzett iskolák egy biztos anyagi megélhetést és közmegbecsülést jelentő állást biztosítottak számára.
Barabás Miklós: Pyrker János László egri érsek portréja
Egerben ekkor Pyrker János László érsek volt a meghatározó politikai tényező, aki érsekségének már első éveiben alapvető reformokat és változásokat hozott a főegyházmegye, a vármegye és a város életében. Pyrker ugyanis nemcsak a katolikus egyházat vezette, hanem a vármegye főispánja és a város földesura is volt egyszemélyben. Egy fiatal egyházi alkalmazott számára tehát a legfontosabb karrierépítő tényező az érsekkel kialakított jó kapcsolat lehetett. Csiky Sándor azonban a főispán érsek táborával szemben a vármegyei nemesség liberalizálódó ellenzéki csoportjához csatlakozott az 1830-as évek elején. Csiky az 1832 szeptemberi alispánválasztáson nyíltan fellépett az érsek jelöltjével szemben és az ellenzéki Rottenstein Józsefet támogatta. A káptalannal szembeni tiszteletlen „vakmerő és veszekedő magatartás” nem maradt következmények nélküli, két héttel később már el is bocsátották az egyházi szolgálatból.
Az 1832–36-os országgyűlés idején a vármegyei ellenzék és az érsek által vezetett kormánypárt élénk küzdelmet folytatott egymással. A vármegyei ellenzéket gróf Keglevich Miklós és báró Orczy László vezették, fontos szereplők voltak Puky Miklós, Récsky András, Schneé Pál, Borbély Tamás és Sághy László. 1833 októberében például szabályos összecsapásokra is sor került Egerben a nemzeti zászlók alatt felvonuló ellenzékiek és a kormányoldal hívei között. A kormány több megyei ellenzéki politikus ellen is pert indított, mely perben ügyvédként vett részt Csiky Sándor. Csiky népszerűsége nőttön nőtt és Eger városa 1836 januárjában tiszti ügyészének választotta. Felmerülhet a kérdés, miért választotta meg Eger egy fontos hivatalnokának a város földesura által diszkreditált, a politikába az érsekkel ellentétes oldalon bekapcsolódó ellenzéki jogászt. A megoldást erre Eger és a földesúr történelminek mondható viszálya jelentette. Eger ugyanis a török kiűzését követően próbálta sikertelenül elérni a szabad királyi városi rangot, tehát az egyházi földesuraság alóli felszabadulást. Ebben a perben volt kulcsszerepe a városi ügyésznek. Csiky Sándor energiáit a következő években a városi szabadságért folytatott küzdelem kötötte le, ami szorosan összekapcsolódott polgári átalakulásért nemzeti programjával. 1841-ben még nemesi címét is kétségbe volták, Fejér György kanonok ugyanis ezzel az eszközzel próbálta eltávolítani a megyei közéletből őt és egy másik ellenzéki személyt, Pap Pált. A nemességigazolási per is elhúzódott, annak ítélete 1848-ig nem született meg.
1848-ban tehát a szabadság Eger számára a földesúri hatalom alóli felszabadulást is jelentette. Az anyagi kérdések tisztázására és a városi földek jogállásának rendezésére még 1854-ig várni kellett ugyan, de a város élére polgármester került és a város lakosága népképviseleti országgyűlésbe is elküldhette képviselőjét. Csiky Sándor tagja volt annak a március 19-i népgyűlésen Egerben megválasztott küldöttségnek, melynek feladata volt a cenzúra egri eltörlésének az elérése. A helyi cenzort Bezzegh András kanonok személyében vélték megtalálni, aki valójában az érseki nyomda könnyvizsgálója volt és tevékenysége elsősorban teológiai jellegű volt, lévén a nyomda elsősorban katolikus egyház hitéletéhez és sokkal kevésbé a politikához kapcsolódott. Egerben ekkor még napilap nem létezett. Mindenesetre a nyomdában kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti Dalt. Csiky Sándor a forradalom egyik legfontosabb helyi vezetője volt, aktív részt vállalt a nemzetőrség felállításában, melyek első vezetője, ezredese ő lett. A gyakorlati vezetést azonban a két gyakorlott zászlóaljparancsnok Lenkey Károly nyugalmazott százados és Miklósy Antal nyugalmazott főhadnagy látta el.
Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása 1848. július 5-én a Pesti Vigadóban
1848. június 26-án tartották az elő népképviseleti választásokat Egerben, mivel nem volt ellenjelölt, Csiky Sándort közfelkiáltással választották meg. Őt tisztelhetjük tehát a város első képviselőjeként. Csiky a szabadágharc végéig részt vett az országgyűlés munkájában. Érdekes eleme munkájának, hogy a város felvetésére kezdeményezte a vallás- és közoktatási minisztériumnál a Líceum egyetemi rangra emelését, melyre azonban ekkor sem kerülhetett sor. 1848 végén osztrák csapatok elől a képviselőkkel Debrecenbe távozott Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke 1849 januárjában kormánybiztosnak nevezte ki, feladata a heves megyei ellenállást megszervezése volt. Csiky január végén Gyöngyösön és Egerben tevékenykedett, próbálta szervezni a városok (katonailag igen hevenyészett) védelmét. Ezt követően azonban visszatért Debrecenbe. A megye önálló védelmére természetesen semmi esély sem volt. A kápolnai csatában győző Windisch-Grätz csapatai 1849. március 1-én megszállták Egert, ekkor azonban nemcsak a városra vetettek ki hadisarcot, hanem Csiky Sándor vagyonát is elkobozták. Csiky eközben a debreceni országgyűlésen politizált, majd a tavaszi hadjárat előkészületeinek során tért vissza újra Egerbe, mikor is tagja volt a Kossuthal a városba látogató küldöttségnek. (Lásd erről részletesen) Április elején azonban ismét Debrecenben találjuk, természetesen részt vett a függetlenségi nyilatkozatot megszavazó üléseken is. Április 21-én pedig szabadságot kért, hogy a függetlenségi nyilatkozat szövegét személyesen hozhassa el szülővárosába. A városban május 1-én tartották népünnepélyt.
Izsó Miklós A haldokló honvéd című szobráról (Vasárnapi Ujság, 1870)
A haza hányattatott sorsával azonban szorosan összekapcsolódott személyes élete. Június elején Komáromban tudta meg, hogy Árpád nevű fia április 26-án meghalt a Komárom melletti csatában. Országgyűlési képviselőként jelen volt a pesti üléseken és követte az egyesített osztrák orosz támadás elől menekülő országgyűlést. Szeged után Arad következett, Csiky ott volt a maradék 11 képviselő utolsó aradi ülésén, 1849. augusztus 11-én. Ezt követően Aulich Lajos tábornoknál katonai szolgálatra jelentkezett, aki Guyon hadtestébe osztotta be századosi rangfokozatban. A Világos melletti szőlősi fegyverletétel híre Facseten érte. Megpróbált visszajutni Aradra, de Soborsinban elfogták, ahonnan sikerült megszöknie. Október elejéig Nagyrév mellett bujkált, de elárulták az osztrák hatóságoknak. Ismét sikerült azonban kibújnia az üldözők kezéből és a Szatmár megyei Nagykároly melletti erdőkben bujkált. Itt ismerkedett meg Joó Mihállyal, akivel elhatározták, hogy Törökországba szöknek. 1850. augusztus 5-én azonban Orsován feltartóztatták őket, az országos körözés alatt álló Csikyt Pestre szállították és elkezdődött a haditörvényszéki eljárása.
Csiky további sorsáról, börtönéveiről, a kiegyezés időszakában folytatott tevékenységéről egy későbbi posztban számolunk be.
Pap József
Irodalom:
Berecz Anita – Kristóf Ilona: Eger a polgárosodás útján. In: Eger ezer éve. szerk. Kristóf Ilona – Berecz Anita. Eger. 2020. 79–135.
Pap József: Magyarország vármegyei tisztikara a reformkor végétől a kiegyezésig. Szeged. 2003.
Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805-1892). Heves megyei Levéltár. Eger. 1981. (Tanulmányok Heves megye történetéből 6)
Képek forrása:
1. kép Csiky Sándor (1805-1892)
2. kép: Barabás Miklós: Pyrker János László egri érsek portréja
3. kép: Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása 1848. július 5-én a Pesti Vigadóban
4. kép: Izsó Miklós A haldokló honvéd című szobráról (Vasárnapi Ujság, 1870)
