1741. június 25-én koronázták Pozsonyban magyar uralkodóvá Mária Teréziát, ami azért is figyelemre méltó esemény, mert ott volt Erdődy Gábor tényleges egri püspök, Barkóczy Ferenc címzetes egri püspök és egy Eszterházy Károly nevű pozsonyi diák. A 280 évvel ezelőtti fényes ünnepség egri vonatkozásait és emlékeit az 1768-ban elkészült festménysorozat segítségével Bartók Béla gyűjtötte össze.
Mária Terézia kardvágása a pozsonyi királydombon
Az 1740-ben trónra került Mária Terézia főhercegnőre súlyos helyzet várt. A garanciák, amelyekkel apja, Habsburg III. Károly magyar király lánya örökösödési jogát biztosítani szerette volna, gyengének bizonyultak. A bajor választófejedelem mint rokon igényt tartott a Habsburg-birtokok egy részére, II. Frigyes porosz király hadserege betört Sziléziába és hónapok alatt elfoglalta a tartomány nagy részét. Kitört az osztrák örökösödési háború. Mária Terézia több kisebb-nagyobb európai uralkodóval kötött poroszellenes megállapodást de kevés eredménnyel. Ilyen előzmények után kezdődött 1741. május 14-én Pozsonyban a magyar koronázó országgyűlés.
Az új viszonyok miatt a magyar rendek új követelésekkel álltak elő, nagyobb beleszólást kértek a közös ügyekbe és a teljhatalmat a magyarországi kérdésekben. Mária Terézia június 20-án érkezett Pozsonyba magyar ruhában, másnap szólt először latin nyelven a magyar követekhez majd négy nap múlva június 25-én rendben lezajlott a koronázás.
Mária Terézia koronázása a pozsonyi Szent Márton templomban
A királynő magyar szabású ruhájában hatlovas hintóval érkezett a pozsonyi Szent Márton templomba, előtte a tartományok zászlóit magyar főurak vitték, a koronát pedig ünnepélyes szentmise keretében az esztergomi érsek tette a fejére. A misét azonban az öreg és beteges érsek helyett Erdődy Gábor egri püspök végezte. A fenti festményen nádor mögött háttal áll Erdődy, a szertartáskönyvet és a körmeneti keresztet pedig mellette látható segédpüspöke, Barkóczy Ferenc fogja.
Erdődy Gábor 1684-ben született Pozsonyban, 1706-ban szentelték pappá, és 1715-ben már egri püspök volt. Bátyja, László 1736-ig nyitrai püspök volt, ő pedig rendszeresen misézett a Habsburg család udvari kápolnájában. 1741-ben 57 évesen ő mutatta be a koronázási szentmisét, másik bátyja, György pedig mint a bécsi magyar kamara elnöke a koronázási menetben lovagolt.
Erdődy Gábor Antal 1715-1744 között volt egri püspök
A szertartás után a királynő fején a koronával fényes kíséretével a hagyományos körútra indult. Az egyik festmény szerint megállt a Fő téren, előtte Barkóczy viszi a keresztet, őt követi Patatich Gábor kalocsai érsek és Erdődy, aki éppen visszafordul a királynőhöz.
A királynő és kísérete a Fő téren
Barkóczy Ferenc 1710-ben született Tavarnán, Zemplén megyében, 1733-ban szentelték pappá, majd gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán. A koronázáskor előtt 31 évesen már címzetes püspök volt, és még abban az évben királyi titkos tanácsossá nevezték ki, majd 1744-től ő lett Erdődy püspök utóda Egerben. A koronázáskor végig ő vitte a hosszú körmeneti keresztet (latinul crux processionalis). Az ő arcképe tűnik a leghitelesebbnek.
Ezután Mária Terézia a ferencesek templomában aranysarkantyús vitézeket avatott fel. A jobb felső sarokban a püspökök csoportjában ott ült Erdődy és Barkóczy, a királynőtől balra kék dolmányban kivont karddal idősebb Eszterházy Ferenc, Károly apja, és ott volt ifjabb Ferenc, a bátyja, az ifjú Károly pedig alul az avatásra várók között. Ifjabb Eszterházy Ferenc később főkancellárként rendelte meg ezt a festménysorozatot.
Aranysarkantyús vitézek avatása a ferences templomban
Eszterházy Károly 1725-ben született Pozsonyban, 1741-ben fejezte be gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és 16 éves legényként abban az évben lépett papi pályára, majd kezdte el Nagyszombatban a teológiai tanulmányait. Ő 1761-ben követte Barkóczyt az egri püspöki székben.
Meglepő, hogy az egyik korabeli metszeten az ifjú Eszterházy Károly gróf neve - az Ex Magnatibus (Mágnások közül) névsorban - a frissen felavatott aranysarkantyús lovagok között szerepel. Az aranysarkantyús lovag a magyar királykoronázások után I. István kardjának érintésével felavatott vitézek megnevezése és rangja volt. A testület nem volt valódi lovagrend, a lovaggá ütött férfiak csak személyes nemesi címet kaptak, de joguk volt a szertartás során a csizmájukra felcsatolt valódi aranysarkantyút viselni.
Eszterházy Károly neve a kép alatti hetedik sorban (Dnus Comes Carolus Esterhaszy)
A krónikások szerint amerre a királynő elhaladt városszerte a Vivat és a Vivat domina rex noster! – Éljen a mi királyasszonyunk! – kiáltás kísérte mindenfelé. Ezután a koronázási menet a vásártérre vonult, ahol Mária Terézia az irgalmas rendi szerzetesek temploma előtt nyilvánosan esküdött fel Magyarország alkotmányára. Az emelvényen balra ül az esztergomi érsek, Barkóczy a kereszttel és a kalocsai érsek.
Mária Terézia esküt tesz Magyarország törvényeinek megtartására
A következő helyszínen, a koronázási dombnál Mária Terézia kiszállt hintójából, felült fekete lovára, fellovagolt a dombra, ahol kardjával négy vágást tett a négy égtáj felé. A domb alján várakozók között is megtaláljuk a bajuszos kalocsai érseket, a keresztvivő Barkóczy és a Patatichra hasonlító Erdődy püspököket.
Patatich érsek, Barkóczy segédpüspök és Erdődy püspök a kardvágást néző csoportban
Franz Messmer udvari festő és segédjei 1768-ra fejezték be a hat képből álló sorozatot, amelynek az arcképeit Messmer festette, bár 26 évvel a koronázás után már nehéz lehetett rekonstruálni a pontos részleteket. Erdődy püspök 1744-ben elhunyt, Barkóczy esztergomi érsek volt, Eszterházy Károly pedig 1762-től Egerben kormányzott püspökként. Bátyja, Ferenc viszont magyar főkancellárként meg akarta örökíteni a koronázást.
Mária Terézia a koronázáson magyaros díszruhát viselt, amely a kora újkori magyarországi főúri női viselet részeiből állt. Ennek a 280 éves ruhának egy részéből pluviale azaz vecsernyepalást lett és ma is látható az Egri Érseki Palota állandó kiállításán. Az eredetileg eső (latinul pluvia) ellen védő a hátat és vállat takaró köntöst néhány keresztény felekezetnél a szertartást végző személy viseli alkalmi és ünnepi szertartásokon mint pl. vesperásokon, ájtatosságokon, körmeneteken vagy temetéseken. A katolikusoknál vesperás nevű esti közös templomi ima népi neve volt a vecsernye, ami a köpenynek nevet adott.
Erdődy Gábor püspök Egerben látható pluvialéja
A látványos ünnepség után komoly és feszült tárgyalások kezdődtek a magyar rendek képviselői és az udvar valamint Mária Terézia között a háborús veszély elhárítása céljából. Ennek hatására került sor 1741. szeptember 11-én az országgyűlésen, hogy a magyar nemesek életüket és vérüket ajánlották fel a királynőért és a birodalomért, de az már egy másik történet.
Bartók Béla
Mária Terézia kardvágásának bemutatása egy pozsonyi hagyományőrző fesztiválon
https://www.visitbratislava.com/coronation2020/
Ajánlott olvasmányok:
Serfőző Szabolcs: Mária Terézia pozsonyi koronázásának képei, Rubicon, 2017. 1-2.sz. 48-71.
Serfőző Szabolcs: Mária Terézia koronázási díszruhájának metamorfózisa, Magyar Múzeumok, 2020.02.04.
