80. Ferenc József halála, a gyász Egerben

2022. november 28. 15:03 - a múltnak kútja

„A halálharang siró hangja végigsivít az országon, hirdeti a nemzet gyászát: meghalt a király! Első Ferenc József átköltözött királyi kastélyából-a történelembe.” Ferenc József 1916 őszén bekövetkezett halálára adott egri reakciókat vizsgálja Besenyei Dávid a sajtó hírein keresztül.

Habsburg-Lotaringiai Ferenc József osztrák császár, magyar király 1916. november 21-én (3 nappal rég elhunyt feleségének névnapja után, melyről az Egri Újság is megemlékezett) este 9 órakor (pontosítva 9 óra 5 perckor) hunyt el schönbrunni kastélyában, mintegy 3 heti rosszullétet követően.

Legutóbb 1908-ban küszködött a király nagyobb betegséggel, amikor tüdőgyulladása volt. 1916-ban Dr. Kerzl volt, aki november eleje körül észrevette, hogy a király hangja rekedtes, ő kezdeményezte a kivizsgálást. A betegségéről az első jelentés 1916. november 11-én érkezett: „A királynak néhány nap óta könnyű hurutos bántalma van.” A következő napok jelentései alapján a király állapotában jelentős változás nem történt.

Nov. 18-án adta ki a hivatalos első orvosi jelentést Bécsben Dr.Ortner és Dr. Kerzl. A királynak ezen a napon hőemelkedése volt, a testhőmérséklete 38 fokig emelkedett. Hétfőn, azaz november 20-án pedig már tüdőbántalmak gyötörték, de nem hagyta abba a munkát, nem kötötte magát ágyhoz. A keddi nap legbaljósabb jelentése az esti órákban kiadott jelentés volt, amely a király állapotának nagymértékű romlásáról számolt be: „Az őfelségénél a jobb tüdőben megállapított gócbántalom terjedelme növekedett. Hőmérséklete reggel 38.1, délután 2 órakor 39.5, este 39.6, érverés 80, lágyabb. Lélegzés szaporább. Percenkint 30 lélegzetvétel. Étvágy csekély. Erőállapot láthatóan hanyatlott.” … A király sosem kedvelte a gyógyszereket, nehezen lehetett rávenni, hogy bevegye az orvosok által felírtakat, valamint ragaszkodott hajnali fél négykor kezdődő napirendjéhez még betegeskedései időszakában is. A már említett keddi reggelen az orvosok már érezték, hogy visszafordíthatatlan a király egyre rosszabbodó állapota. A beteg ezen a napon is felkelt az ágyából, majd a dolgozószobájába ment és forgatható támlájú, karosszékké alakítható székében foglalt helyet. Nem érezte magát jól, az első reggeli alkalmával csupán egy „kevés tejet evett”, de ez is megerőltetőnek bizonyult számára. Az uralkodóház minden tagjához, valamint Vilmos császárhoz, a bolgár királyhoz, a szultánhoz, a német birodalmi hercegekhez és a semleges államok uralkodóihoz naponta kétszer küldtek jelentést a király állapotáról.

Dr. Kerzl vezetőfőorvos állapította meg a halál beálltát, „a Felség kiszenvedett.” A királyt ő és Ortner tanár együtt újból megvizsgálták, de mást, mint a király életfunkcióinak megszűntét, nem tudtak diagnosztizálni. Fél óra múltán kezdődtek a vigíliák, mely során egyenruhát öltve megjelent a trónörökös, Habsburg-Lotharingiai Károly, az elhunyt császári-királyi felség unokaöccse. Akit a külügyminiszter, báró Burián felkért a trón elfoglalására és a kormányalakításra. Ferenc József halálhíre Budapestre és az ország nagyobb városaiba még aznap, november 21-én az esti, éjszakai órákban, Egerbe viszont csupán november 22-én délelőtt érkezett meg. Ennek okát így tárta az olvasók elé a sajtó: „Este 9 óráig. Eddig vagyunk mi bekapcsolva a világforgalomba. Innentul este kilenc óra után el vagyunk zárva a világtól s történjék bármi széles e világon, mi erről tudomást nem szerezhetünk.” (Sic!) A panasz a 9 órakor záró egri postaszolgálatot bírálta, amely rendeleti úton került szabályozásra, és amely miatt az esti értesítések nem érkeznek meg csupán másnap: „…mert nekünk a póstaigazgatóság rendeletéből a tyukokkal kell lefeküdnünk (Sic!). Így értesült a király haláláról Eger (30 ezer fős népességet számláló) városa csak egy nappal késóbb. Az Egri Újság tudósítása szerint a hír Miskolcon keresztül érkezett Egerbe, először a katonasághoz. Rövid időn belül egyre több épületen hirdette fekete gyászlobogó a király halálát. Gróf Keglevich Gyula főispán a haláleset napjának délutánján Budapestről pétervásárai kastélyába utazott, így elutazásakor még nem lehetett tudomása róla, de amint másnap Egerből értesítették, irodájának üzent, hogy annak rendje és módja szerint intézkedjenek e különleges esetben. Emellett utasítást adott a gyászlobogó kihelyezéséről. Nov. 22-én délután 5 óráig csupán egy hivatalos lap érkezett a főispáni hivatalba, hivatalos értesítés viszont még nem érkezett a belügyminisztériumból. Jankovics Dezső királyi tanácsos, Eger polgármestere a délelőtt folyamán szembesült azzal, hogy a katonaság már megkapta a hírt, és azzal is, hogy már elkezdték kihelyezni a gyászlobogókat is. Azonnal intézkedett ő is, hogy fekete lobogó kerüljön a „város közházára”. Isaák Gyula alispán a temetésre küldendő vármegyei küldöttség összeállítását vállalta, valamint igyekezett a vármegye városainak és járásainak elöljáróit informálni. Szmrecsányi Lajos érsekkel Melna Gyula posta- és táviroda- főnök személyesen tudatta a hírt az érseki udvarban délelőtt 9 óra után. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy az érsek el fog-e utazni a császárvárosba. Fridl Gyula rendőrkapitány a budapesti intézkedésekhez igazodva (ahol már 21-én este elrendelték) november 22-én rendeletet adott ki, hogy a további intézkedésekig a kávéházakban a zenélés és a mozielőadások az országos gyászra hivatkozva szünetelnek.

November 23-án már látványosan megmutatkozott a gyász Egerben (amint a főváros is feketébe burkolódzott). A belvárosban alig maradt olyan ház, melyen ne lobogott volna a fekete zászló. Isáák Gyula alispán gyászt rendelt el, a főszolgabíráknak, rendőrkapitányoknak és a községi elöljáróságoknak körrendeletet adott ki a halálesetről, elrendelte, hogy a középületekre tűzzék ki a gyászlobogókat, valamint, a magánházak lakóinak is figyelmébe ajánlotta e nemes gesztus végrehajtását, legalább a temetés napjáig. A nyilvános helyeken való zenélést, valamint előadások tartását betiltotta. Az egri érsek által elrendelt gyászmiséken a hatóságoknak részt kellett venniük. Javasolta, hogy a városok és községek hívjanak össze gyászközgyűlést. „A nép gyászérzetét felkeltő” gyászbeszédek tartására hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a vármegye községei számára. Keglevich Gyula főispán november 23-án érkezett Egerbe, a délelőtt folyamán az alispánnal tárgyaltak a teendőkről. Elhatározták, hogy Heves vármegye törvényhatósági bizottságát rendkívüli közgyűlésre hívják össze, melynek egyetlen tárgya a gyász kifejezése. A közgyűlés időpontjában egyelőre nem állapodtak meg, ugyanis a belügyminisztérium rendelkezéseire vártak a döntéshozás előtt. Az este folyamán érkezett belügyminisztériumi határozat értelmében Heves vármegye egy legfeljebb két fős küldöttséggel képviseltethette magát az uralkodó temetésén, az egyik tagnak gróf Keglevich Gyula főispánt jelölte ki a rendelkezés.

November 23-án az „Egerben állomásozó összes katonaságot” feleskették az új királyra (IV. Károly). Délelőtt a honvédség, majd őket követően délután a császári és királyi csapatok tették le az esküt. A katonákhoz semmi különleges rendelkezés nem érkezett még 24-én sem. Egészen eddig a kincstári épületekre nem tűzték ki a gyászlobogót, azért, hogy a lakosság hangulatát ne nyomja le a lobogók látványa. „A tisztek gyászkarszalagot és fekete florral behuzott kardbojtot viselnek a gyász szimbolumául (Sic!) A legénység 1 napos szünetet kapott, de ezt követően nem mentesültek a menetek és a gyakorlatok alól. A zene tilalma a hadseregre is érvényes volt, még a menetek alkalmával sem szólhatott semmiféle formában, a dob is tiltott volt.

Az Egri Újság november 25-én megjelent számának címlapjára az egri érsek két részből álló pásztorlevele került, amelynek első részében a régmúltú magyar királyról való megemlékezés kapott helyet a második részben pedig a főpapi rendelkezések. Utóbbi kimondta, hogy az egyházmegye minden áldozópapja a legközelebbi, lehetőleg egymást követő három napon, három szentmisét tartson a király lelki üdvéért. Emellett bejelentést tett, hogy november 30-án, valamint december első két napján „Liberával kapcsolt ünnepélyes gyászmisék” lesznek a főszékesegyházban, valamint minden plébániai és szerzetesi templomban. Erre a hatóságok, hivatalok, katonai parancsnokságok és iskolaigazgatóságok meghívást kaptak, valamint a polgárokat is buzdították a részvételre. Előírta a gyászmiséket megelőző napok délutánján a templomok harangjainak fél órán át való megszólaltatását is, amely a királyért végzendő ima idejét hivatott jelezni. Az iskolai tanítások, előadások helyzetéről is rendelkezett, melynek értelmében november hónap 30-án, a temetés előrelátható napján az iskolákban az oktatás és a tanulás szünetel. Az istentiszteleteket követően az iskolák és a tanintézetek számára gyászünnepély tartását rendelte el az érsek, melyen egy tanár vagy tanító volt hivatott méltatni a királyt. November 25-én újabb gyász rázta meg az érseket, ugyanis bátyja, a zempléni nagybirtokos Szmrecsányi János 78 éves korában, vékei kúriájában elhunyt. A temetését Vékén november 27-én, hétfőn a délutáni órákban tartották, ahová az érsek 26-án már biztosan, de lehet, hogy már korábban elutazott.

November 26-án délelőtt az egri izraelita hitközség megtartotta a rendes évi közgyűlését, melyen Weimberger Zsigmond alelnök elnökölt. A gyűlés kezdetén dr. Setét Sándor iskolaszéki elnök emlékezett meg Ferenc Józsefről, nem csupán őt méltatta, hanem az általa szentesített törvényeket is, különös tekintettel az izraelita hittételekhez kapcsolódókat. A hitközség tagjai a beszédet állva hallgatták, annak végeztével egyhangúlag amellett döntöttek, hogy a király emlékezetét jegyzőkönyvbe foglalják. Elrendelték, hogy a temetés napján gyászistentiszteletet tartanak templomaikban és iskolai előadásaik szünetelnek. Valamint megállapodtak arról, hogy Keglevich Gyula főispánt felkeresik, hogy az egri izraelita hitközség nevében részvétüket IV. Károly király (dec. 30-án koronázták magyar királlyá, eredetileg viszont december 6-ra várták az újságok) számára eljuttassa. Ezt követően az alelnök szünetet rendelt el, majd csak ezután kezdődött el a gyűlés napirend szerinti megtartása. A gyászistentiszteletüket november 30-án délután fél 5 órakor tartották az Újvilág utcai zsinagógában.

November 25-én még kérdés volt, hogy meddig marad zárva az Uránia mozi, viszont november 29-én már köztudott volt, hogy december 2-án, szombaton délután 6 órakor nyitják meg újra, hogy bemutathassák a Király imája c. „hazafias zenei filmkölteményt.” Az egri pénzintézetek közös megegyezés alapján ugyancsak zárva tartottak a hónap utolsó napján Az Egri újság november 27-én értesült a temetésre utazó hivatalos vármegyei küldöttség tagjairól. Keglevich Gyula mellé Borhy Gyula udvari főtanácsost kérték fel az illetékesek.

Szmrecsányi Lajos, ahogyan az ország összes főpapja, hivatalos volt a temetésre, a rá váró feladatokat még nem tisztázták, és az újság a későbbiekben sem tudósított az érsek szerepéről a temetési szertartáson, viszont az új király koronázási ceremóniáján már volt szerepe. A lap tudósított arról is, hogy a koronázás programjai között szerepelt (az ünnepély után) az udvari ebéd, amelyre a kalocsai, az esztergomi érsek, a miniszterelnök, valamint a pápai követ mellett az egri érsek is meghívást nyert, így ez első között volt, akik közvetlenül szűk körben üdvözölhették az új magyar királyt.

November utolsó napjaiban már felmerült a gyász egyik társadalmi problémája, a muzsikus cigányság helyzete, akik a kávéházakban és egyéb szórakozóhelyeken dolgoztak, napról-napra keresték meg a kenyérre valót, és akik így munkanélkülivé és ezáltal nélkülözőkké váltak. A lap úgy értesült, hogy már segélykérelemmel is fordultak a városi tanácshoz. Jogos igényükkel egyetértett az újság.

A temetés idejét, már korábban, nem sokkal a haláleset napját követően tudni lehetett, nagy előkészületek előzték meg. Ferenc Józsefet a bécsi Hofburg plébániai kápolnájában ravatalozták fel, ahová II. Vilmos német császár ellátogatott november 28-án IV. Károly kíséretében, negyedórán át tartózkodott az elhunytnál, halkan imádkozott, majd egy fehér koszorút helyezett el. A temetésen is részt kívánt venni, de ekkoriban betegeskedett. Mellette természetesen rengetegen látogattak el a ravatalhoz, a rokonságon túl bárki leróhatta tiszteletét. November 29-én az országgyűlés két házának elnökei koszorút helyeztek el a király ravatalán. A koszorún az alábbi felirat volt olvasható: „Magyarország és társországainak főrendei jobbágyi hűséggel.”

November 30-án délután 3 órakor Bécsben a kapucinusok templomának kriptájába temették el az uralkodót, mely napon Egerben is kicsit még jobban lelassult, elcsendesült az élet az utcákon, hiszen az üzletek is zárva tartottak egész délután. A királyt a spanyol ceremónia előírása szerint temették el, ahogyan IV. Károly óhajtotta, Ferenc József a végrendeletében nem rendelkezett a saját temetési szertartásáról.

Egerben nov. 30-án reggel 9-kor tartották az első ünnepélyes gyászmisét az elhunyt emlékezetére, lelki üdvéért, amelyen „az összes politikai hatóságok, a katonaság képviselői, az összes hivatalok vezetőikkel, az egyesületek s az összes iskolák megjelentek.” A gyászmisét Debreceni János címzetes püspök celebrálta, hiszen az érsek éppen Bécsben, a temetésen tartózkodott. A mise alatt a főszékesegyházi ének- és zenekar Meiszter Imre karnagy vezetésével előadta Thaler: Keresztelő János Requiemjét, valamint a karnagy sajátszerzeményű liberáját. Ezután gyászközgyűlést tartott a város képviselőtestülete délelőtt 11 órakor. A gyűlésen a polgármester Jankovics Dezső királyi tanácsos elnökölt, mellette beszédet tartott dr. Barsy István városi képviselő is, aki tovább méltatta a királyt.

Az egri főszékesegyházban nemcsak november 30-án, hanem december 1-én, valamint 2-án megtartották az érseki rendelet értelmében a 3 napon át tartandó ünnepélyes gyászmiséket. Hasonlóképpen cselekedett a többi felekezet is: az egri református egyházközség előtt november 30-án délelőtt 10 órakor Tóth László lelkész mondott ünnepélyes hangvételű beszédet, az istentiszteletüket a hívek énekével zárták le. Az új zsinagógában délután fél 5-kor tartották meg a gyászistentiszteletet, melyen a „város összes felekezetei is képviselve voltak” dr. Schweiger Lázár főrabbi nagyhatású beszédet mondott a „magyarok legliberálisabb gondolkodású királyáról” - fogalmazott az Egri Újság. Az egri ortodox izraelita hitközség november 26-án Lusztig Ignác hitközségi elnök vezetésével gyűlést tartott, amelyen a felszólaló elnök a nemzetet ért csapást taglalta. Elhatározták, hogy november 30-án, a temetés napján Schreiber Simon főrabbi a templomukban gyászistentiszteletet fog tartani, valamint 30 napos gyászt rendeltek el, amely alapvetően minden olyan ünnepélyt megtiltott, amely a vallás szempontjából nem alapvető fontosságú. A 30 napon túl, is az év végéig imádkoztak a király lelki üdvéért. A gyűlés végén alázattal üdvözölték a trón jogos utódját, Károly királyt.

azerdekesujsag_1916-2-1590436829_pages1094-1094-page-001.jpg

November 30-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta az angolkisasszonyok intézete a maga gyászünnepségét, ahol az „intézet növendékei” bemutatták Bartók Antal poetikus könyörgését, amelyhez a zenei kíséretet Meixner tanár írta.

Az egri érseki jogakadémia jog- és államtudományi karának valamennyi tanára november 30-án kari ülésre gyűlt össze, hogy kivegyék részüket az országos gyászból. Az ülés megnyitását követően dr. Csutorás László jogakadémiai tanár a tanári testület nevében méltatta az elhunytat.

Emlékünnepet tartott az egri ciszterci főgimnázium is, amelyen az egri iskolákban hivatalosan látogatást tévő Dr. Badics Ferenc királyi tanácsos, jelenlévő tankerületi királyi főigazgató is megjelent. Az ünnepséget Dr. Kalovits Alajos intézeti énektanárnak az erre az alkalomra szerzett gyászéneke nyitotta meg, amelyhez a szöveget Dr. Kovács Pius írta. Az emlékbeszédet Dr. Kürti Menyhért mondta, majd az ünnepséget a Himnusz zárta le.

A Heves megyei és Eger vidéki jótékony nőegylet is lerótta tiszteletét az elhunyt király előtt. Jankovics Dezsőné „urasszony” november 30-án délután 4 órára a városháza kistermébe rendkívüli gyászközgyűlésre hívta össze egyesületének tagjait.

IV. Károly, Zita királyné és Ottó trónörökös a temetési menetben

December 4-én Heves vármegye törvényhatósági bizottsága is megtartotta rendkívüli gyászoló közgyűlését. Ridarcsik Imre kanonok, megyebizottsági tag szólt a megye nevében a király életéről. Számba vette az osztrák magyar ellentéteket, és hogy ezek dacára, a kiegyezést követően milyen dicső korszak jött el a Monarchia életében. Történeti áttekintést tett Ferenc József életéből, kapcsolatáról a magyarsággal és az őt ért nehézségekről. A gyűlésen megjelent a megye összes előkelője, a főpapság is számos tagjával képviseltette magát. Keglevich Gyula főispán 10 órakor nyitotta meg a gyűlést fekete díszmagyarba öltözve. Mindenki fekete ruhában jelent meg, a bizottsági tagok mellett a Hadsegélyező Hivatal gyászplakettje volt látható, amelyen Ferenc József képe szerepelt. A közgyűlési terem falán Ferenc József életnagyságú álló olajfestménye állt, amelynek aranyszegélyű keretét fekete florral takarták el.

1916. december 2-án és 3-án bemutatásra került az Uránia Mozgókép Színházban a Király imája c. „lélekemelő hazafias zenei filmköltemény”, melyhez budapesti zenészeket hívtak meg. Az előadások 6 órakor és fél 9-kor kezdődtek (A jegyeket már nov. 29-én lehetett váltani). A nagy érdeklődést mutatja, hogy felemelt helyárakat hirdetettek. Hasonlóképpen december 5-én újabb vetítésen vehettek részt az érdeklődők, ugyanis ezen a napon a Bécsben lezajlott temetésről készült filmkrónika került bemutatásra. Miután a 250 méter hosszúságú képanyag a keddi előadás alkalmával nagy hatást váltott ki a közönségből, a teltházas előadásokra való tekintettel december 5-től december 8-ig volt látható.

Összességében elmondható, hogy az Egri Újság igyekezett minden fontos történésről hírt adni, amely az idős elhunyt és az új királyhoz kötődött. A budapesti gyászeseményekről is beszámoltak, amelyek intézkedéseit Eger városa is igyekezett követni. A lap tudósítója gyakorta friss hírekkel látta el a napilapot, így első kézből tudták értesíteni az olvasókat és nem kellett a budapesti hírközlésekre hagyatkozniuk. A temetés után értelemszerűen az új királykoronázás, az évezredes hagyományok felelevenítése, újra köztudatba emelése foglalkoztatta a sajtót.

Az Egri Újság a halálhír beérkezte után, több héten át naponta foglalkozott a király halálával, emellett napi rendszerességgel beszámolt az I. világháború nemzetközi hadi eseményeiről, politikai fejleményeiről, az osztrák császári és a magyar királyi trón I/IV. Károly által való elfoglalásáról, magyar királlyá való koronázásának előkészületeiről, tervéről és megvalósításáról. A hadi állapot és a koronázás eseményei Eger város életének is szerves részét képezték, az új adófajták, a további járulékos gazdasági és társadalmi nehézségek ellenére.

Besenyei Dávid

Felhasznált források

Egri Újság 1916. november 23. csütörtök,1-3. oldal 324.szám

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EgriUjsag_1916_03/?pg=308&layout=s

Egri Újság 1916. november 24. péntek, 1-2. oldal 325.szám

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EgriUjsag_1916_03/?pg=312&layout=s

Egri Újság 1916. november 25. szombat, 1-3. oldal 326.szám

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EgriUjsag_1916_03/?pg=316&layout=s

Egri Újság 1916. november 26. vasárnap, 1-3. oldal 327.szám

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EgriUjsag_1916_03/?pg=320&layout=s

Egri Újság 1916. november 28. kedd, 2-4 (a 4. oldal dátuma hibásan november 27.). oldal 329.szám

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EgriUjsag_1916_03/?pg=326&layout=s