Kétszáz évvel ezelőtt 1821. május 18-án pénteken este inkognitóban Egerbe érkezett kíséretével I. Sándor orosz cár, aki Fischer István egri érsek palotájában töltötte az éjszakát, majd 19-én szombaton korán reggel tovább indult Oroszország felé. Bartók Béla ennek a rövid látogatásnak az…
17. Történelmi építőkockák
Címeres téglák a 18. századi Egerben
Eger városáról egészen biztosan eszünkbe jutnak hasonló turisztikai-marketing frázisok, mint a 'barokk ékszerdoboz', vagy az 'ódon, történelmi városmag.' Az építtető püspökök neve is ismerősen cseng, legalább Eszterházy Károlyé biztosan. A belvárosban sétálva egyre-másra botlunk műemlék…
16. Kapu kelet és nyugat között: Eger
Görögkatolikus diákok a 18. századi Egerben
Az egri egyházmegye Szent István általi alapítása óta, egészen az 1804-es felosztásáig, évszázadokon keresztül a legnagyobb területű egyházmegye volt. Gróf Eszterházy Károly püspöksége (1762–1799) idején a hatalmas egyházmegye területén 300 római katolikus, 673 görögkatolikus, 565 református és…
15. „Beh szeretnék az irodalmi pályára lépni!”
Hiányzó lapok Ziegler Géza III. éves egri érseki tanítóképző intézeti növendék 1881. évi diáknaptárából 3.
1881. május 5-én - 140 évvel ezelőtt - jelent meg nyomtatásban a 18 éves Ziegler Géza harmadéves tanítóképzős tanuló sajátos írása Egerben. Minden fiatalemberre felvillanyozó hatást gyakorol, ha kinyomtatva látja saját gondolatait, és ő is így érezhette magát. Ráadásul ekkor használta először a…
13. „Szent Heverde” napja, avagy az első egri május 1-je
Komoly, méltóságteljes ünnepély vagy értelmetlen demonstráció? Éljen a vasárnapi munkaszünet vagy "Szent Heverde" napja, és egyébként is kik azok az internacionalista munkások? Molnár Dávid mutatja be az első egri május elsejét és a rendezvény fogadtatását.
1886. május 4-én a munkaidő…
11. „A bolondnak a fapénz is jó!”
Hiányzó lapok Ziegler Géza III. éves egri érseki tanítóképző intézeti növendék 1881. évi diáknaptárából 2.
Noha Gárdonyi leghíresebb regénye, az Egri csillagok 1899-ben került nyomdába, 1881 tavaszán már két olyan könyv is megjelent az egri várról és az 1552. évi ostromról, amelyek hatása sok év múltán vált fontossá. Az egyik kötet Tinódi Lantos Sebestyén műveit adta közre, a másikban pedig Balogh…
9. Az egri universitas pillérei a 18. században
Az egri egyetem méltán lehet büszke múltjára, ami napjainktól a 18. század kezdetéig nyúlik vissza. Annak ellenére, hogy az egri egyházmegye központja az egyetemvárosi rangot csak 2016-ban kapta meg, az egyetemi gondolatot kiteljesítő püspök, Eszterházy Károly (1725–1799) máig ható örökséget…
8. „Már csillogó húsvéti kirakatok ragyogják be az esti korzót”
Húsvét Egerben 1.
Milyen volt a húsvéti készülődés majd egy évszázada? Az I. világháború és az azt követő sanyarú évek után a közönség már nem az áruhiányra, sokkal inkább az árakra panaszkodott. De a lényeg: az ünnepek előtti vásárlási láz és a bevásárlólista nem változott: sonka, kalács, kölni,…
7. „Egernek 1849. farsangja nem volt” csak böjtje
Mozgalmas egri napok a kápolnai csata előestéjétől a város osztrák megszállásáig
Mint arról korábbi posztunkban is írtunk, 1848 tavaszán mozgalmas napokat éltek Eger lakói. Azt azonban senki nem gondolta akkor, hogy 1849 még ennél is mozgalmasabban fog alakulni. A város ugyanis egy rövid időre a hadi és a politikai események középpontjába került. Két egymást követő írásban…
6. "Ziegler csak Ziegler marad!"
Hiányzó lapok Ziegler Géza III. éves egri érseki tanítóképző intézeti növendék 1881. évi diáknaptárából 1.
140 évvel ezelőtt kezdte el Ziegler Géza az egri tanítóképzőben utolsó féléves tanulmányait, miután sikeresen pótvizsgát tett magyar irodalomból és nyelvtanból. Sokan tudhatják, hogy a később Gárdonyi Géza íróként ismertté váló fiú miért kapott korábban elégtelent, de érdemes még ma is néhány…