18. „Egy katonának így kell aludnia”

2021. június 06. 15:59 - a múltnak kútja

I. Sándor cár Egerben

Kétszáz évvel ezelőtt 1821. május 18-án pénteken este inkognitóban Egerbe érkezett kíséretével I. Sándor orosz cár, aki Fischer István egri érsek palotájában töltötte az éjszakát, majd 19-én szombaton korán reggel tovább indult Oroszország felé. Bartók Béla ennek a rövid látogatásnak az előzményeit, körülményeit, részleteit próbálja feleleveníteni a közvetett tudósítások alapján.

I.Sándor orosz cár (1801-1825) az utazás közben viselt ulánus egyenruhában

A forradalomellenes konzervatív Szent Szövetség uralkodói (az osztrák császár, a porosz király és az orosz cár) és diplomatái 1821. január 26-május 12 között a Habsburg Birodalomban, Laibach városában (ma Ljubljana, Szlovénia) találkoztak az itáliai zavargások felszámolása miatt. Közben kitört a görög és román törökellenes felkelés, de Metternich osztrák diplomata meggyőzte I. Sándor orosz cárt, aki Nesselrode és Capo D'Istria orosz külügyminiszterek társaságában vett részt a kongresszuson, hogy ne segítsenek a legitim uralkodójuk ellen lázadó keresztényeknek.

„A törvényhozási és a kormányzási hasznos vagy szükséges reformoknak - Metternich 1821. május 12-én Laibachban kiadott jegyzéke szerint - csakis azoknak szabad akaratából, megfontolt s felvilágosult sugallatából s elhatározásából kell eredniük, akiket az Isten a hatalomért felelőssé tett. Ami ezzel az elvvel ellenkezik, az szükségszerűen zavarokra, felforgatásokra s az orvosolni célzottaknál sokkal súlyosabb bajokra vezet.”

Forradalmi mozgalmak és ellenforradalmi beavatkozások Európában 1819-1830 között

I.Sándor cár (1809-1825) 1821. május 13-án indult el Ljubljanából Grazon, Bécsen keresztül, május 16-án érkezett Pestre, ahonnan 18-án indult tovább kelet felé. Magyarország területén Pest-Budán, Egerben, Kassán, Bártfán töltötte éjszakáit, és néhány településen átutazása némi feltűnést keltett. Az uralkodó – egy miskolci tudósítás szerint – kíséretével és 9 kocsival utazott Magyarországon keresztül. Az orosz szállásmesterek a kiválasztott éjszakai szállásra mindig órákkal korábban megérkeztek, megkeresték, átvizsgálták és előkészítették a házat, a szobákat a társaság számára. 1810-15 között Pjotr Mihajlovics Volkonszkij volt a cár főszállásmestere. (Generalquartiermeister). Ezek a katonatisztek Egerbe is hamarabb érkezhettek, I. Sándor ugyanis különös körülmények között aludt utazásai során is. A cár és népes kísérete számára az Erdődy Gábor püspök által építtetett majd Eszterházy Károly által kibővíttetett püspöki/érseki palotában találtak több - a magas rangú vendégekhez illő - szobát, bár nem tudjuk, az uralkodó melyikben aludt.

Az egri érseki palota az 1821-eshez jobban hasonlító régi állapotában

I.Sándor 1821-es magyarországi utazásáról alig maradt fenn forrás, ezért értékesek Kazinczy Ferenc levelei, aki Szirmay Antal udvari kamarás elbeszélése nyomán 1821. június 27-én előbb a cár kassai szállásának berendezéséről írt német nyelven. Ez alapján tudjuk elképzelni az orosz uralkodó egri hálószobáját. „Hölgyek és urak látták a szobáját mielőtt megérkezett. Volt ott egy szarvasbőr zsák szalmával megtöltve, ami a matraca volt, volt egy lószőrrel bevont párna és a köpenye volt a takarója. Egy katonának így kell feküdnie, mondta a cár. Elfelejtettem mondani, hogy utazásai során, akárcsak otthon mindig a padlóra ágyazva fekszik. Vacsorája friss hideg tej és vajas kenyér. Az ágyába holland teát vitt. 12 palack (!) vizet és 6 poharat tettek elébe és szobája mósusz illatú volt. Teljesen egyedül és bezárkózva alszik. Az ablakon azonban rés van, hogy kitekinthessen.” (KFÖM 1908. XVII. 491.) A mósusz vagy pézsma a tatár pézsmaszarvas mirigyváladéka, amely rendkívül erős szagú, ezért belőle illatszer valamint szívbetegség, ájulás elleni gyógyszer készült, de használták a kolera távoltartására is.

„Láttam a cárt Bécsben de lovon. – folytatja német levelét a költő - Szirmay Antal és Eugénia azt mondta, magasnak karcsúnak látszott, de a haját kezdi elveszteni. Hátul nagyon kopasz és homloka fölött csak egy csupasz sáv (Isthmus) van. Arckifejezése teljesen olyan mint Karner tanácsosnak az ungvári első alispánnak, unokatestvérem, Kazinczy Honoria férjének. Így lehet, ezért az arca nem mondható szépnek inkább lángoló vörös-szőkés.”

(KFÖM XVII. 1907. 492.)

Kazinczy Ferenc, aki 1821-ben sátoraljaújhelyi levéltáros volt

1821. július 21-én Kazinczy magyarul is leírta a cár alakját és kassai szobáját Cserey Miklós (1780-1844) erdélyi kormányszéki tanácsoshoz írt levelében, amely néhány szempontból különbözik, de így is figyelemre méltó. „Fellépvén a' grádicsról, kezében hozott sipakocskájával mélyen meghajtá nekik magát, 's a' sipkával csaknem a' földet korholá, 's sebes és nagy lépésekkel ment szobájába. - Megérkezése előtt ezek bejárták szobáját. Eggy szarvas bőr zsákot tele tömtek szalmával, 's mellé veték lószőrrel tömött vánkosát, 's nem nyoszolyába, hanem a' földre. Paplana a' köpenyeg. Ein Soldat muss so. Ezt szokta mondani, 's Petersburgban is földön hál, 's így. Szobája büdös a' jó illattól. Szirmay beszéllé nekem, hogy negyed nap múlva is megcsapta a' moschus szag, ha fiókjait megnyitotta. Vacsorája hideg édes tej és vajas kenyér. Ágya elébe 12 butella vizet 's 6 poharat raknak.” A személyleírás is kissé más. „Azt mondja Szirmay, hogy magas, igen veres ábrázatú, vereses-szőke és derekasan kopasz. A ruha rajta majd megpattan olyan szűk.” (KFÖM XVII.1907. 504.)

Amint Kiss Péter egri levéltáros és helytörténész is írt róla, I. Sándor orosz cár 1821. május 18-án pénteken este 7 óra 30 perc körül érkezett meg Egerbe, és az érseki palotában szállt meg. Szerinte a város irataiban fennmaradt, hogy, „...Örök emlékezetül a’ Jegyző könyvben megjegyeztettni rendeltetett; hogy az Orosz Birodalomnak Hatalmas Császárja Paulovics Sándor Eő Felsége tegnapi napon estve két fertálynyoltzra ezen Városba érkezvén, az Érseki Palotában pompás tisztelettel fogadtatott, Nagy Mlságú (méltóságú) Érsekünk Eő Excellentiája által, a’ hol az éjszakát töltvén, másnap reggeli 6 órakor útnak indult.” A minoriták historia domusa szerint körülbelül este nyolckor érkezett Egerbe és másnap reggel 6 órakor utazott tovább. Hasonló olvasható a ferencesek háztörténetében, amelyből az is kiderült, hogy az érseknél vacsorázott, aki másnap reggel a kocsijáig kísérte ki.

I.Sándor cár kocsija 1825-ben

Az orosz cár egri látogatásáról – érdekes módon – szintén Kazinczy Ferenc másodlagos tudósítása maradt fenn kétféle változatban is, amit 8 hónap múlva írt két ismerősének. Mindkét levél 1908-ban jelent meg a Kazinczy Ferencz összes művei című sorozat XVIII. kötetében. Az első levelet 1822. január 16-án németül írta Rumy Károlynak (1780-1847) a pozsonyi evangélikus líceum tanárának. Ezúttal is előbb a német majd a magyar változatot idézzük, hogy összehasonlítsuk és megvizsgáljuk a részleteket. „Nem szívesen beszélek a kormányzásról, - írja a költő óvatosan - mert nem hasznos, és mert még a legártatlanabb szavakat is félremagyarázzák. De be akarok számolni Önnek arról, mit mondott Sándor cár május 18-án Egerben az érseknek. Későn érkezett meg, és mivel fáradt volt, ezért nem engedtek elé senkit. Levetkőzött a nappali hőség miatt. A következő reggel megengedte, hogy az érsek bemenjen. Itt vannak a szavai szóról szóra (verbo ad verbum). Kérem önt, árassza ki a vallást egyházmegyéje szívében. Enélkül az minden király összes hatalma sem képes azt a szerencsétlenséget elhárítani, ami Európát fenyegeti. Mióta Voltaire felemelte a fejét, összeszedett mindent Montesquieu Esprit des Lois-jából és a szabadságról beszél, anélkül hogy tudná mi a szabadság.” (stb. többet nem tudok, ezt egy szavahihető szájból hallottam)” KFÖM XVIII. 1908. 17-18.)

Eszerint az orosz cár a laibachi kongresszus konzervatív szellemében Egerben is a vallás megszilárdítását és politikai célú felhasználását javasolta az érseknek a liberalizmus és nacionalizmus terjedése ellen, amelyet Voltaire-nek és Montesquieu 1748-ban megjelent De l'esprit des lois (A törvények szelleméről) című művének tulajdonított.

Fischer István 1807-1822 között volt egri érsek

Érdekes módon Kazinczy Ferenc 1822. január 27-én Bay György (1792-1849) bécsi magyar testőrnek magyarul is leírta a fenti esetet, de a cár szavait másként idézte, és neki is hangsúlyozta, hogy megbízható személytől hallotta. Levelében említi Ilosvay Sámuel (1785-1836) Bereg megyei táblabírót, valamint Komlósy László (1772-1835) beregi főszolgabírót és utal rá, hogy a cár Garadnán is megállt egy időre és elbeszélgetett a görög katolikus pappal.

„Ilosvay barátunk nem tudta a' Sándor császár Egri és Garadnai történetét, 's minthogy én az elsőt eggy szavahihető embertől, a' másikat a' Garadnai Pap szájából vettem, ide teszem, de azon kérés mellett, hogy levelem Fő Notar. Komlóssy Úrral közöltessék.

Május 18-án 1821. Sándor czár Egerbe ért. Az Érsek a' grádics alján várta. El vala fáradva, 's lekapta neki 's hirtelen feltette úti sipakját 's minden szó nélkül ment szobájába, 's talán levetkezett. Az Érsek sem bocsátatott hozzá. A' vacsoránál monda az Érsek, hogy sajnálja, hogy a' Czár a' Balatoni fogast meg nem kóstolhatja. Herczeg Volkonszki felugrott 's kérdést teve. Tegyék el számomra, megeszem az úton. (Miskolczon ette meg.)”

Ezek után nem csoda, hogy nincs érseki irat a látogatásról, hiszen az orosz uralkodó éppen csak üdvözölte sapkájával az őt váró (egyházi, vármegyei, városi) személyeket, majd a kassaihoz hasonlóan előkészített hálószobájába sietett. Ez a kissé udvariatlan magatartás az előkelő vendég fáradtsága ellenére barátságtalannak tűnhetett. A fogadó bizottság a cár kíséretével vacsorázhatott, és amikor az érsek a halat dicsérte, amely frissen érkezhetett az érsekség Tisza melletti birtokáról, Volkonszkij herceg megpróbálta a cárt az asztalhoz hívni, az uralkodó azonban nem vágyott társaságra, csak visszaüzent, de másnap magával vitte az ételt.

Terített asztal az egri érseki palota állandó kiállításán

A magyar nyelvű levélben is németül olvasható az uralkodó tanácsa, de kissé más szöveggel. „Másnap reggel elő jöve az érsek. Árassza ki a vallást egyházmegyéje szívében – mondá neki a Czár - Biztosítom Önt, az összes hatalom hatástalan a szerencsétlenség ellen, amely Európát fenyegeti hogy azt elhárítsa, ha Ön a katekizmust nem taníttatja teljes buzgalommal. Mióta Voltaire és Rousseau felemelte fejét, összeszedtek mindent az Esprit des Lois-ból, minden a szabadságtól visszhangzik, anélkül hogy tudnák, mi a szabadság. A' többit nem tudták elmondani.” – fejezi be Kazinczy a történetet. (KFÖM XVIII.1908. 22.) Ez a változatot azért érdemes idézni, mert ha valóban így volt, a katekizmus taníttatásában pontosan megjelölte az érsek számára a másként gondolkodás elleni küzdelem módszerét valamint Voltaire neve és Montesquieu könyve mellett Rousseau-t is megemlítette. A katekizmus évszázadokon keresztül minden felekezetnél kérdés-felelet formában szerkesztett hittankönyv volt, amely a keresztény hit alapelveit röviden és egyszerűen írta le.

Pjotr Volkonszkij herceg (1776-1852) I.Sándor cár vezérkari főnöke, útitársa, legrégibb és legbizalmasabb barátja

Még ha egyik idézet sem pontos, az orosz cár Egerben elhangzott mondatai akkor is a vallás fontosságát hangsúlyozták a liberalizmus elleni harcban. Beszéde még kegyvesztett tanácsadója, Barbara Juliane von Krüdener hatását tükrözte. Ez a német származású, evangélikus vallású pietista (ájtatos) hölgy beszélte rá korábban a cárt, hogy a keresztény elveket vezesse be a politikába, ő ösztönözte a Szent Szövetség megalakítására, amelynek ő adta ezt a nevet. A cár azonban eltávolodott tőle, és amikor a fanatikus asszony 1821-ben a görög felkelés idején követelte, hogy az orosz uralkodó hirdessen keresztes hadjáratot a törökök ellen, Sándor egy hosszú levélben felszólította, hogy hagyja el a fővárost. Mindenesetre eléggé különös, hogy az ortodox orosz cár egy hitbuzgó evangélikus német asszony által sugallt politikai tanácsokat adott Egerben a katolikus magyar érseknek. Nagyon fenyegetőnek találhatta a forradalmak eszméit, hogy több felekezet nevében is nyilatkozott.

Valószínű, hogy Kazinczy nem egészen szavahihető egri informátora Lonovics József (1793-1867), Fischer érsek titkára, a későbbi egri, kalocsai és bácsi érsek volt, akit 1817-ben szenteltek pappá és hivatalból kísérte feljebbvalóját hasonló eseményekre. A levélgyűjtemény szerint ugyanis a költő levelet váltott vele a következő hónapokban. Nem tudjuk, hogy az egri szerbek és görögök megpróbálták-e valamilyen formában üdvözölni a cárt, és azt sem, hogy a cár tudott-e az egri ortodox templomról, ami külpolitikailag kínos helyzetet teremtett volna.

Úgy tűnik azonban, hogy a vallás és a politikai eszmék mellett az orosz uralkodó kíváncsi volt Magyarország egyszerű lakosaira is, hiszen később ezt írta róla egy krónikás: „Harsányban Hukis Inspector Urnál kolbászozott…”