Az egri fertálymesterség szellemi kulturális örökségünk és a hagyományőrzés egyedülálló eleme Magyarországon. A magyarországi települések némi önállósággal rendelkező részei voltak a tizedek, utcák, járások és fertályok, amelyek élén a 16. század óta választott tisztségviselők álltak. Közülük a mai Magyarország területén a fertálymesterség egyedül Egerben élte meg a 20., sőt a 21. századot. Eme tisztség történetét Petercsák Tivadar mutatja be.
Az egri fertálymesterség szellemi kulturális örökségünk és a hagyományőrzés egyedülálló eleme Magyarországon. 1996-tól minden év február 9-éhez, Szent Apollónia napjához közeli szombaton fertálymestereket avatnak Egerben, amikor a városrészenként egy-egy fő, összesen 16 újonnan megválasztott férfi tesz esküt a város polgármestere előtt a több évszázados hagyomány folytatására. A fekete posztóból készült százráncú köpenyben, kezükben pedig a szalagos fertálymesteri bottal megjelenő, és egy-egy városrészt képviselő személyek immár két és fél évtizede ismét ott vannak a város közéleti eseményein, egyházi szertartásain, őrzik negyedük értékeit, segítik a rászorulókat.
A 2013-ban felavatott fertálymesterek csoportképe az egri városházán
A magyarországi települések némi önállósággal rendelkező részei voltak a tizedek, utcák, járások és fertályok, amelyek élén a magyar lakosságú városokban a választott tizedesek, utcakapitányok, kapitányok, a német ajkú településeken pedig a fertálymesterek álltak. Ők voltak az összekötők a városi hatóság és a lokális társadalom között. A 16. századtól a 19. század közepéig a tizedesek, fertálymesterek hivatali jogkörrel rendelkeztek, tájékoztatták a lakosságot az országos és helyi rendeletekről, segítettek a körzet lakóinak összeírásában, az adók beszedésében, szervezték a közmunkákat. Komoly szerepük volt városrészük közrendjének fenntartásában, a tűzvédelem biztosításában. Néhány helyen a közös vagyon kezelése, megóvása és hasznosítása is a feladatuk volt.
A 19. század közepén a polgári közigazgatás megszüntette ezeket a népi önkormányzati tisztségeket, s az ő korábbi feladataikat a városi tisztviselők és alkalmazottak látták el. A mai Magyarország területén a fertálymesterség egyedül Egerben élte meg a 20. századot. A városi képviselőtestület 1883-ban - a jogi szakosztály javaslatával szemben - nem szüntette meg a tisztséget. Ezt a döntést bizonyára a hagyományőrzés motiválhatta, bár még a 20. század elejéig voltak konkrét feladataik, főként kézbesítői munkákat láttak el. A város tehetősebb polgárai és a földművesek felismerték, hogy az intézmény a társasági élet és kapcsolattartás fóruma lehet. Erre jó alkalmat biztosítottak a hivatalt letevő és az új fertálymester által az avatáshoz kapcsolódóan a kiérdemesültek részére adott lakomák. A 20. században már nem voltak a város által előírt feladataik, tisztes társadalmi tevékenységként negyedeik szószólói voltak, segítették a szegényeket, gondot viseltek a helyi értékekre. A tisztség presztízse a század első felében érte el a csúcspontját, amikor magas rangú főpapok, megyei és városi tisztségviselők, értelmiségiek is nagy megtiszteltetésnek vették, ha fertálymesterek lehettek.
Eger városrészei a 18. század végén
A 18-19. században nem volt egységes fertálymesteri testület, hanem az egyes negyedek szerint 12 jól elkülönülő csoport létezett, amelyhez a még élő összes negyedmester tartozott. Ilyen keretek között választották meg évente az új fertálymestereket, szerveztek összejöveteleket, és vezették a fertálymesteri naplókat. Évente csak egy alkalommal, az eskütételen és a bazilikában tartott szentmisén jöttek össze. Az egész várost átfogó egységes szervezet – az Egri Negyedmesteri Testület – 1931-ben alakult meg és az ekkor elfogadott „tízparancsolat” szerint tevékenykedtek a lokális értékek megőrzése, megismertetése, az erkölcsös, vallásos élet és a szociális gondok javítása érdekében. Önkéntes társadalmi tevékenységük mellett a hivatalban levő fertálymesterek a jelképekkel állandó résztvevői voltak a város közéleti, egyházi eseményeinek, de ott voltak például 1934. augusztus 20-án a budapesti Szent Jobb körmeneten is.
Az 1871-es fertálymesteri tabló
Az 1938-ban esküt tett fertálymesterek csoportképe
Az 1950-ben megszűnt egri fertálymesterség újjáélesztésére a rendszerváltás után, 1995-1996-ban nyílt lehetőség a Lokálpatrióta Egylet keretei között. 2000-ben alakult meg az Egri Fertálymesteri Testület, amely a mai törvények szerint működik, de a régi hagyományokra támaszkodva alakították ki szervezeti rendjét, tevékenységét. A mai kor fertálymesterei egyesületként tevékenykednek, három szinten építkezve. Az alapvető szervezeti egység a negyed, ahol a korábban hivatalt viselt kiérdemesült tagok évente az új tisztségviselőt megválasztják. Itt a választmányi tag és az aktív fertálymester az, aki a többi negyedbeli fertálymester bevonásával szervez a városrész lakói számára programokat, összejöveteleket vagy a körzet értékeinek megvédését célzó társadalmi munkát, de ő a terület szószólója a városi hatóságok felé.
A fertálymesterek második csoportját az adott évben hivatalban lévők alkotják (16 fő). Ők azok, akik a hivatalos fertálymesteri viseletben, a százráncú köpenyben és süvegben, kezükben a tisztség jelképének számító szalagos bottal megjelennek a város által szervezett ünnepségeken, egyházi rendezvényeken. Évente 15-20 alkalommal találkozhat velük a lakosság, így ismerve meg a több évszázados hagyományt.
Harmadik szint a testület egésze, mely a stratégiát, a jövő feladatait határozza meg. Ma 300 köztiszteletben álló egri mondhatja magát fertálymesternek, akik havonta megtartott összejöveteleiken találkoznak a ferences rendházban. Ezeket általában egy-egy negyed fertálymesterei szervezik, ahol a többiek számára bemutatják körzetüket, és egy szerény vendéglátás keretében folytatnak baráti beszélgetést. Az összejövetel alkalmas arra is, hogy meghallgassanak egy előadást a város történeti-művészeti értékeiről, a városfejlesztés terveiről. A fertálymesterek összetartozását segíti a február 9-i avatás utáni közös ebéd és az új tisztségviselők részére szervezett esti bál. A testület közösen vesz részt a Pünkösd hétfői családi napon, emlékezik meg Szent István királyról augusztus 19-én, amikor a Dobó térről fáklyákkal felvonulnak az egri várban található szobrához. Ugyancsak erősíti a tagok szerveződését a fertálymesteri énekkar, amely szerepel a testület összejövetelein, egyházi rendezvényeken, szentmiséken, de már országos programokon és külföldön is felléptek.
A fertálymesterekkel nemcsak az egriek, de a városba érkező turisták is találkozhatnak, hiszen jelképeikkel ma is ott vannak az Egri Bikavér Ünnep megnyitóján, illetve annak részét képező könyörgésen a Szent Donát szobornál, az őszi szüreti felvonuláson és a Szent János napi borszentelésen. A határon túli magyarok is megismerhetik őket: részt vesznek a pünkösdi csíksomlyói búcsún, és ott voltak 2008-ban Dobóruszkán (Ruska, Szlovákia) a hős egri várkapitány, Dobó István újratemetési ünnepségén is.
Fertálymesterek a Szent Donát szobornál tartott könyörgésen
A fertálymestereknek ma is fontos feladata, hogy a korábbi hagyományokat folytatva városrészük szószólói legyenek a helyi értékek megőrzése és megismertetése érdekében. A Polgármesteri Hivatal minden évben bekéri a negyedektől a városrészek állapotára vonatkozó jelentést, javaslatot, melyet figyelembe vesznek a városi költségvetés készítésekor.
A Cifra-Sánc és a Felsőváros fertálymesterei által 2016-ban újból felállított kereszt
A városnegyedek számára a fertálymesterek vezetésével szervezett lakossági találkozók, közös főzés és beszélgetés, az együtt végzett munkák révén valódi kisközösségek jönnek létre, amelyek a mai rohanó és globalizálódó világban ráirányítják a figyelmet a helyi értékekre. A hagyományokat folytatva ma is fontos a szegények, elesettek támogatása, a karitatív tevékenység.
Az egri fertálymesterség élő hagyománya szokáselem 2014-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékére, mert napjainkban Magyarországon egyedül őrzi egy több évszázados hagyomány nemzedékről nemzedékre öröklődésének gyakorlatát. Olyan társadalmi szokás, amely erősíti a városrészek identitását. A teljes társadalmi struktúrát reprezentáló tagsága a közösségi rendezvényeken való megjelenésével tudatosítja a város lakosságában a helyi öntudat és kulturális örökség szerves részét képező tradíciók megőrzésének és közkinccsé tételének fontosságát. A nemzeti jegyzék nyújtotta nyilvánosság segítheti a fertálymesteri hagyományok széleskörű megismertetését, ösztönözheti más települések hasonló jellegű társadalmi tradícióinak felelevenítését és ápolását.
Petercsák Tivadar
A téma részletes feldolgozása: Petercsák Tivadar: A fertálymesterség. Egy hagyományőrző tisztség Egerben. Kossuth kiadó, Eszterházy Károly Főiskola. Budapest-Eger, 2014.
