Az országgyűlési választások mindenkori jelentőségét nem nehéz belátnunk. A 19. század második felében is természetesen mind a jelöltállítás, a korteskedés és maga a választás is a figyelem középpontjában állt, noha a folyamat egyes elemei a jelenkori voksoláshoz képest szokatlannak tűnhetnek.…
20. Hogyan nevezzünk el egy egyetemet?
Az Egri Pedagógiai Főiskolától az Eszterházy Károly Egyetemig. Az intézmény nevének változatai 1949–2016.
A 20. század viharos történetének egyfajta lenyomatát adják a közterek és intézmények átnevezései. Mára már természetesnek tűnik, de az Eszterházy Károly Egyetem csak alig több mint három évtizede viseli alapító püspökének nevét. Az elmúlt évszázad abszurditásokban bővelkedő névadásait idézve még a…
19. Az egri líceumi oktatás a polgári korban (1828-1948)
Előző bejegyzéseink egyikében bemutattuk az egri felsőoktatás kezdeteit. Ám nem elég iskolát, intézményt alapítani, gondoskodni kell a fenntartásról és lépést kell tartani az idővel. A 19-20. században felgyorsuló gazdasági és társadalmi, politikai fejlődés folyamatos alkalmazkodást kívánt a…
17. Történelmi építőkockák
Címeres téglák a 18. századi Egerben
Eger városáról egészen biztosan eszünkbe jutnak hasonló turisztikai-marketing frázisok, mint a 'barokk ékszerdoboz', vagy az 'ódon, történelmi városmag.' Az építtető püspökök neve is ismerősen cseng, legalább Eszterházy Károlyé biztosan. A belvárosban sétálva egyre-másra botlunk műemlék…
15. „Beh szeretnék az irodalmi pályára lépni!”
Hiányzó lapok Ziegler Géza III. éves egri érseki tanítóképző intézeti növendék 1881. évi diáknaptárából 3.
1881. május 5-én - 140 évvel ezelőtt - jelent meg nyomtatásban a 18 éves Ziegler Géza harmadéves tanítóképzős tanuló sajátos írása Egerben. Minden fiatalemberre felvillanyozó hatást gyakorol, ha kinyomtatva látja saját gondolatait, és ő is így érezhette magát. Ráadásul ekkor használta először a…
14. „Spanyol nádha miat zárva!”
A spanyolnátha évtizede Egerben
Bezárjanak-e az iskolák, mozik, éttermek, kávéházak? Ki rendelheti el az iskolák bezárását? Lehet-e segélykoncertet tartani a nemzeti haderő számára egy-egy szék kihagyásával? Van-e elég orvos? Az alkoholfogyasztás megvéd a vírustól! Ismerős? Az Egri Ujság (1919 után Egri Népújság) hírei alapján…
13. „Szent Heverde” napja, avagy az első egri május 1-je
Komoly, méltóságteljes ünnepély vagy értelmetlen demonstráció? Éljen a vasárnapi munkaszünet vagy "Szent Heverde" napja, és egyébként is kik azok az internacionalista munkások? Molnár Dávid mutatja be az első egri május elsejét és a rendezvény fogadtatását.
1886. május 4-én a munkaidő…
12. Az életmentő keresztlevél
A Korunk 2021. évi áprilisi számában megjelenet tanulmány három női sorsot mutat be a 19-20. század időszakából. Három feleség életét, akik az egri kötődésű Gallasy család nemességet szerző ágához kapcsolódtak. Ebből az írásból emel ki Pap József egy olyan személyes élettörténetet, mely rámutat…
8. „Már csillogó húsvéti kirakatok ragyogják be az esti korzót”
Húsvét Egerben 1.
Milyen volt a húsvéti készülődés majd egy évszázada? Az I. világháború és az azt követő sanyarú évek után a közönség már nem az áruhiányra, sokkal inkább az árakra panaszkodott. De a lényeg: az ünnepek előtti vásárlási láz és a bevásárlólista nem változott: sonka, kalács, kölni,…
4. Klebelsberg Kunó egri látogatása
Milyen volt egy miniszteri villámlátogatás Egerben 1926-ban? Pontosan 95 éve ezen a hétvégén az egri érsek vendégül látta Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minisztert, aki nemcsak végig járta a város büszkeségeit, a legjobb iskolákat, hanem fontos bejelentést is tett.
Klebelsberg Kunó…