Előző bejegyzéseink egyikében bemutattuk az egri felsőoktatás kezdeteit. Ám nem elég iskolát, intézményt alapítani, gondoskodni kell a fenntartásról és lépést kell tartani az idővel. A 19-20. században felgyorsuló gazdasági és társadalmi, politikai fejlődés folyamatos alkalmazkodást kívánt a Líceumban elhelyezett iskoláktól. Bartók Béla mutatja be a korszak oktatási korszerűsítési törekvéseit.
Eszterházy Károly püspök halála után helynök irányította az egri iskolákat, 1804-től Fuchs Xavér érseket főként az egyházkormányzás, az 1807-től Fischer István érseket a francia háborúk kötötték le. 1827-ben nevezték ki Pyrker János László szepesi püspököt érsekké, aki nemcsak megújította a nevelést, hanem új iskolák alapításával igyekezett korszerűsíteni az oktatást.
A Líceum lépcsőháza
Jogászképzés
1827-ben foglalta el székét Pyrker János érsek és hamarosan Egerben is szembe kellett néznie a 19. század nagy hatású eszméivel, a nacionalizmussal, a liberalizmussal. A 19. század elején a polgárosodás a rendi szemléletű egri érseki jogakadémián is éreztette hatását. A közjogi kérdések a reformmozgalom,majd az 1848-as forradalom mellé állították a tanulók, tanárok nagy részét, ezért később a bécsi udvar egy időre betiltotta az oktatást. Az érsekség támogatásával sikerült újjászervezni a tanítást, amely az 1873-ban kezdődő állami nyomás és az egyetemek korszerűbb jogászképzése ellenére is fenn tudott maradni. A tanárok és diákok élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytattak, egyesületeket hoztak létre és az itt tanuló akadémisták később a régió hivatalnoki személyzetét alkották. 1923-tól állami támogatás nélkül működött, de egyházjogot csak itt tanítottak és több neves tanára volt. Az egyik fakultása lett volna az 1947-ben elképzelt egri Szent István Katolikus Egyetemnek, amelynek terve azonban a kommunista hatalomátvétellel meghiúsult.
Óriás Nándor jogtanár, 1914-39 között a jogakadémián tanított, 1923-39 között pedig a kereskedelmi iskola igazgatója volt
Papképzés
Szintén Pyrker érsek volt, aki a papnevelés rendezése során személyes példájával ösztönözte irodalmi tevékenységre papjait. A magyar nyelv megújítása nyomán lett neves papköltő Tárkányi Béla, akit Petőfi Sándor is meglátogatott. Az 1835-ben alakult Egri Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Társasága hatására az egri egyházmegye papjai jelentős irodalmi tevékenységet folytattak. Az 1870-es években tovább növekedett a teológiai oktatás és nevelés színvonala, megszilárdult a szeminárium vezetése. A Líceumban tanuló kispapok kórusa, Mária-ünnepségei, szónoklatai, szavalatai megszokottá váltak. Az 1. világháború és a forradalmi válság után ismét megújult a papképzés, folyamatosan 100 fő felett volt a 16 éven felüli tanulók száma, akiknek szociális érzékenysége is folyamatosan erősödött. 1948-ban politikai okokból a teológiai oktatást a Líceumból az internátusba szorították vissza.
Az egri papnövendékek irodalmi egyesületének 1935-ös emlékkönyvének címlapja
Elemi iskola
Amikor 1789-ben Kazinczy Ferenc tanfelügyelőként meglátogatta az egri iskolákat, a Líceumban már volt egy római katolikus elemi iskola, amely a következő évtizedekben 1-2 tanítóval és teremmel rendelkezett, 1869-70-ben pedig sikertelenül próbálták városi ellenőrzés alá vonni. Ebben a belvárosi (líceumi) katolikus elemi fiúiskolában később elkülönítve 4 tanító a 4 teremben több mint 300 gyermeket tanított, élénk vallási és kulturális életet szervezett, cserkészcsapatot vezetett, majd 1948-ban 8 osztályos általános iskolaként ki kellett költöznie.
A líceumi elemi iskola Szent Kristóf Cserkészcsapata Szentgyörgyi Gyula tanítóval
Tanítóképzés
Az első magyar tanítási nyelvű tanítóképző iskolát a ludimagisterek számára Pyrker érsek 1828-ban Egerben alapította, amely 1852-ben az angolkisasszonyok érkezésekor a Líceumba költözött. A növendékek az alapműveltség mellett templomi éneket és zenét is tanultak, az 1868-as közoktatási törvény után pedig a képzés minősége fokozatosan javult. Több ezer kántortanító kapott oklevelet Egerben, mint pl. 1882-ben Gárdonyi Géza és a „szegények egyetemének” nevezett intézet folyamatosan a falusi népművelés szakembereit képezte. 1938-tól Somos Lajos igazgató az érsekség segítségével az ország egyik legkorszerűbb iskolájává fejlesztette, amely az 1948-as államosítás után a Líceumon kívül 1959-ig próbálta őrizni bizonyos hagyományait.
A tanítóképzős diákok ballagása 1939-ben a líceum előtt
Gyakorló iskola
A tanítóképző intézetnek kezdettől volt mintaszerű normaiskolája és 1852 után az is a Líceumba került. Évtizedekig közös volt a belvárosi elemi iskolával pl. 30 évig Szőke Sándor tanító munkássága idején, aki a tanítóképzőben is tanított. Később Szügyi Trajtler Géza a reálisabb osztatlan 1 termes iskolában segítette a növendékek felkészülését, 1942-ben pedig 3 tanító 3 teremben már 97 kisdiákot oktatott.
Iparosképzés
1828-ban Pyrker érsek az egri kézműipar fejlesztése céljából helyet adott a Líceumban az ipari rajziskolának, hogy a céhlegények és mesterek korszerűbb szaktudást kaphassanak. Joó János szegedi asztalosmester évtizedekig szakszerűen oktatta a tanulókat és egy egri tudományos és művészeti akadémia tervét is kidolgozta. A rajziskola fenntartása állandó vitát okozott az érsekség és a városi tanács között, de az állami iparostanonc iskola 1883-as alapításáig a líceumi rajziskola is nagyban hozzájárult az iparosok tudásának fejlesztéséhez.
Joó János rajztanár műszaki folyóiratának címlapja
Jegyzőképzés
1920-ban Marosvásárhelyről helyezték Egerbe a községi közigazgatási tanfolyamot és három éven keresztül a Líceumban folyt a leendő jegyzők felkészítése. 10 hónapig 19 oktató tanította a tisztviselő-jelölteket, később az ünnepségeket, vizsgákat rendezték ott a számukra. Eger, a vármegye hivatalnokai, a jogakadémia tanárai így is több száz közigazgatási szakembert készítettek fel, akik a tanítókhoz és papokhoz hasonlóan a falusi társadalom vezetői lettek.
Kereskedőképzés
Az 1921-ben a Líceumban megnyitott római katolikus fiú felső kereskedelmi iskolának gazdasági és társadalmi hivatása volt. Óriás Nándor igazgató 1923-39 között sokat tett a képzés korszerűsítéséért, amely a szegényebb gyermekeket négy év alatt közgazdasági ismeretekhez és érettségi vizsgához segítette. Az iskola kezdeményezte a vár régészeti feltárását, majd az államosítás után a Líceumon kívül folytatta a szakmai és általános műveltség átadását.
1948-as műsorfüzet borítója a pedagógiai konferencia vendégeinek zászlóival
1945. március 17. után az érseki és káptalani földbirtokok kisajátításával és felosztásával a líceumi iskolák elvesztették pénzügyi alapjaikat. Az egyházi iskolák anyagi ellehetetlenítése már az államosítást készítette elő. Végül 1948. június 16-án az országgyűlés megszavazta a nem állami oktatási intézmények állami tulajdonba vételét.
Bartók Béla
A témáról olvashatnak bővebben: Bartók Béla - Makai János - Nagy Andor: Az egyetemi tervektől az egyetemmé válásig. A Líceumhoz kötődő egri oktatás története c. kötetben
A képek jegyzéke:
https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1387073/?list=eyJxdWVyeSI6ICJsaWNldW0gbFx1MDBlOXBjc1x1MDE1MWhcdTAwZTF6In0&img=0
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:%C3%93ri%C3%A1sN%C3%A1ndor63-800x800.jpg
http://szeminarium-eger.hu/kultura/mei/
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Szentgy%C3%B6rgyi
https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-elso-magyar-tanitasi-nyelvu-tanitokepzo
http://epa.oszk.hu/01400/01464/00009/pdf/361-372.pdf
https://mnl.gov.hu/mnl/hml/hirek/48_as_emlekkiallitas_es_centenaris_unnepsegek_egerben
