1922. április 30-án – alig 100 éve – Bethlen István miniszterelnök politikustársaival Egerbe látogatott, hogy egy nagygyűlésen az újonnan alakult kormánypárt az Egységes Párt támogatására buzdítsa a lakosságot. Aznap délután pedig az érsekkerti sportpályán megnézte a helyi fiatalok sport-seregszemléjét valamint az egri és gyöngyösi labdarúgók mérkőzését. A különleges program körülményeit Bartók Béla mutatja be.
1922 februárjában alakult meg a Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt, amelyet hamarosan Egyéges Pártnak neveztek és vezetői hosszú körútra indultak, hogy kifejtsék céljaikat. Ennek egyik állomása Eger volt, ahová Bethlen István kormányfő Gömbös Gyula államtitkár, Borbély Maczki Emil borsodi főispán, Eckhardt Tibor sajtófőnök, Kozma Miklós MTI-igazgató, Ráth Sándor pártigazgató, Madarassy Gábor, Maresovszky György titkárok, Reviczky György, Kubinyi László és Lándor Tivadar látogattak el, dr. Nagy János papképviselő támogatására. A miniszterelnök és kísérete 1922. április 30-án érkezett Egerbe, 10 órakor nagygyűlés volt a mai Dobó téren, 12 órakor a vármegye képviselői találkoztak a politikusokkal a városházán, 1 órakor pedig több mint 300 fős ebédet rendeztek tiszteletükre. Délután 3-tól sportversenyekre látogattak, 5 órakor Szmrecsányi Lajos egri érsek teára hívta a miniszterelnököt és társaságát, akik este 7-kor visszaindultak Budapestre.
Gömbös Gyula államtitkár és Bethlen István miniszterelnök sportos öltözetben
1922 április közepére készült el Egerben a felújított érsekkerti sporttelep. A pályát sikerült az előírásos méretre, 110 x 65 m-re kibővíteni, és a MOVE április 30-án délután fél 4 órakor futballmérkőzéssel avatta fel. A Magyar Országos Véderő Egyesület egyébként 1919 januárjában alakult hivatásos katonák érdekvédelmi szervezeteként, de tagjai egyre jobban beleszóltak a politikai életbe, 1920-tól Gömbös Gyula irányításával pedig átvették sportélet szervezését. Ezzel párhuzamosan épült ki 1921-től az iskolán kívüli testnevelést terjesztő leventemozgalom, amely a 12-21 éves fiúk (leventék) félkatonai kiképzését szolgálta 1945-ig.
A futballmérkőzésen az ellenfél Eger örökös riválisa, Gyöngyös csapata volt, amely addig a MESE (Magyar Országos Véderő Egyesület Egri Sportegylete, röviden: MESE) minden győzelmére ugyanolyan vagy nagyobb arányú diadallal válaszolt. Az utolsó három mérkőzést, köztük egy bajnokit, Eger nyerte meg, a kapott és adott gólok alapján a győzelem és a vereség mérlege egyenlő volt. Az egri MOVE csapata azonban 1922 április közepéig még nem is látott pályát, és csak a legnagyobb érdeklődés és szurkolás segítségével számíthatott arra, hogy fölényét arra az évre is biztosítsa magának. Az 1921. évi tudósítások szerint a következő játékosok alkották a csapatot: Ragyák, Szőllőssy, Kéri csatárok, Kacsán jobbszélső, Zeley balszélső, Molnár, Bory, Seftsik középpályás, Merz, Payer hátvéd, Baráth kapus voltak, de Paláncz, Eperjessy is pályára lépett, és úgy tűnik, nem voltak állandó beosztások.
Magyar Országos Véderő Egyesület Egri Sportegyletének jelvénye
A MESE vezetésében nem minden működött könnyen és egyszerűen, mert a február elején megválasztott Payer Sándor két hónap után lemondott titkári rangjáról, őt Halmay Sándor a „sokoldalú sportsman” követte, aki április 14-én távozott posztjáról, így hiányos volt a vezetés.1922. április 29-én vasárnap délután 3 órakor – állítólag – addig nem látott nagy közönség lepte el az egri sportpálya nézőterét. Fél 4 előtt néhány perccel érkezett meg az Egerben tartózkodó Bethlen István miniszterelnök is a kíséretével. A miniszterelnököt Horváth Géza dr. a MESE ügyvezető elnöke, az egri irgalmas rendi kórház főorvosa köszöntötte. Az üdvözlés után a programnak megfelelően, a MESE A és B füleslabda-csapata rövid mintajátékot mutatott be, amit nagy tapssal fogadott a szép számú nézősereg.
A német eredetű és nálunk elavult füleslabda mérkőzés egyik mai pillanata
A füleslabda-csapatok távozása után apró, mezítlábas iskolásgyermekek vonultak a sportpályára katonás rendben. Ezek a cifranegyedi állami elemi iskola tanulói voltak, akik Medák Alajos tanító vezényletére tag-szabadgyakorlatokat mutattak be, végül díszmenetben vonultak el a miniszterelnök előtt. „A csöppségek kipirult arcokkal, katonásan vágták a sarat. – írta az Egri Népújság tudósítója - Maguk vezényeltek. A miniszterelnök láthatóan meghatódott, amikor a kis mezítlábas katonák előtte meneteltek.” Amellett, hogy szomorú látvány lehetett a sárban mezítláb taposó kisgyermekek csapata, legfeljebb jövőbeli katonáknak lehetett őket tekinteni. 20-22 év múlva sokan indultak közülük családapaként a frontra.
A Cifrakapu téri állami elemi iskola épülete
Ezután a cifranegyedi Levente Ifjúsági Egyesület tagjai vonultak ki a pályára Medák Alajos egyesületi elnök és levente-oktató vezetésével. Medák Alajos a 12. honvéd gyalogezred tisztjeként harcolt a Nagy Háborúban, majd tanítóként és leventeoktatóként dolgozott, ő volt a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének (HONSZ) alelnöke, 1933-ban felvette a Dombrády nevet, 1945 után még évekig tanított, 1985-ben 95 évesen hunyt el Egerben. Ő nevelte, képezte ki éveken át a városrész 6-21 év közötti fiúit. A levente mozgalom 1921 tavaszán kezdett el rohamosan terjedni Heves vármegyében, különösen a falusi parasztfiúk körében sikerült népszerűsíteni a sportolásba bújtatott katonai kiképzést. Medák tanító úr külvárosi diákjainak vezényszó nélkül, egyszerű füttyjelre végzett tag-szabadgyakorlatai nagy szorgalmat és figyelmet mutattak. A tagszabadgyakorlatok - a korabeli testnevelési tanmenetek szerint - karlendítések, karlökések, ütések, törzshajlítások és lendítések, sarok-, térd- és lábemelések, lábvetések és lábforgatások voltak. A tudósító szerint különösen a földműves-legények szakaszának nagyszerű fegyelmezettsége ejtette bámulatba a közönséget. Gyakorlataik végeztével tisztelegve vonultak el a miniszterelnök előtt, aki megdicsérte Medák Alajost, mint akinek először sikerült a vármegyében a levente egyesületet ilyen egységessé nevelni. A csapat kerete a Cifranegyedi Római Katholikus Földműves Olvasókör és Ifjúsági Egyesület volt, amelyről már szó esett ezen a blogon.
Levente fiúk jellegzetes öltözetükben
Hangos tapssal fogadta a közönség a pályára futó kék inges egri és a fehér inges gyöngyösi labdarúgókat. Mindkét csapat tudásának legjavát adta. A mérkőzés látványát egyedül a nagy sár rontotta, amely csaknem hasznavehetetlenné tette a pályát. Eger fölénye azonban mindjárt az első percekben rúgott gólban kifejezésre jutott. „A hátvédeket az elszántság, a fedezetsort az ellenfél agilis levezetése, a csatársort a nagyszerű összjáték jellemezte.” – dícsérte az egrieket a tudósító. Paláncz kapus – úgymond - klasszis formát mutatott, minden védése külön látványosságszámba ment. A csapatban kitűnt még Erhardt, aki 1 és Ragyák, aki 3 gólt juttatott Gyöngyös hálójába. Az utolsó pillanatban Zeley 11-est okozott, amit a gyöngyösieknek sikerült góllá értékesíteniük. Halmay Sándor „példásan” bíráskodott. Így a végeredmény ez lett: Eger - Gyöngyös 4:1 (4:0).
A mérkőzés végén Bethlen István lelkesítő szavakat intézett a csapatokhoz, amit a fiúk hármas éljennel köszöntek meg. A tudósítás befejezése meglepőnek tűnik: ez volt az első labdarúgó mérkőzés, amit a miniszterelnök eddig végignézett.
Olyan komoly volt Gyöngyös és Eger versengése a sportban is, hogy május 4-én a gyöngyösi MOVE azzal a kéréssel fordult az Egri Népújsághoz, írja meg, hogy az egri MOVE nem a gyöngyösi MOVÉ-val hanem „csak” a Gyöngyösi Athletikai Klubbal mérkőzött meg. Ez utóbbi nem a katonás és hazafias lakosok hanem a polgári és liberális gyöngyösi polgárok sportegyesülete volt, így a vereség szégyenét rájuk lehetett hárítani.
Egy korabeli mérkőzés izgalmas pillanata
Május elején a futball szakosztály vezetését Kis Béla vette át, a MESE az egri jegyzőtanfolyam csapatával játszott 1:1 eredményű barátságos mérkőzést, bár azt is ki kellett jelenteni a bírálatok miatt, hogy az egyesület nem ad fizetést a titkárának. Az viszont kedvező volt, hogy 20 sportegyesületnek – köztük az egrinek is – sportszereket, felszerelést ígért a MOVE. Májusban budapesti csapatokkal mérkőztek meg az egri focisták, előbb a fővárosi posta-takarékpénztár csapata, aztán az óbudai egyesület majd a VII. kerület legénysége érkezett az érsekkertbe.
A labdarúgás fokozódó társadalmi népszerűségét jelezte Egerben, hogy június közepén a tanév végén a ciszterci gimnázium két osztálya mérte össze futballtudását, majd az érseki tanítóképző játszott az állami főreáliskola csapatával, de az iparosok, kereskedők katolikus legényegylete is kihívta egy mérkőzésre a mezőkövesdi legényegyletet.
Nem tudjuk, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök látott-e még máskor is futballmérkőzést, de az egriek büszkék voltak a látogatására, mert megjelenésével az érsekkerti pályán is kifejezte a sport nemzeti és politikai megbecsülését.
A MESE játékosai 1938-ban híres csíkos dresszükben
Bartók Béla
Ajánlott olvasmányok:
A magyar futball hőskora, Rubicon, 29. évf. 6.sz. 2018.június
https://epa.oszk.hu/03100/03122/00027/pdf/
Sugár István: Az első futballmérkőzés Egerben – 1900.június 17. Népújság, 15. évf. 62. sz. 1964. március 14.
Az etatizmus szellemében korszerűsített testnevelés és sport korszaka (1920–1944). In Magyarország a XX. században, Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000.
http://vmek.niif.hu/02100/02185/html/581.html
Varga László: A testi nevelés Heves megyei története - Sportélet a két világháború között. Népújság, 24. évf. 45. sz. 1973. február 23.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1973_02/?query=sportelet&pg=169&layout=s
Váradi Levente: A levente – egy emblematikus ifjúságnevelő szervezet a Horthy-korszakból
2019.05.24. https://ujkor.hu/content/levente
