A múltnak kútja

29. Aki kárpótlásul utcát kapott

2021. augusztus 29. 15:00 - a múltnak kútja

Jókai Mór 50. írói jubileuma Egerben

 

 

Egy korábbi bejegyzésben már olvashattunk arról, hogy miképp vesztette el Jókai Mór csupán 28 szavazattal a képviselői választást Egerben. Bár az akkori győztes Szederkényi Nándor az író ellenében megőrizte a várost az ellenzéknek, mégis Jókai úgy tudta mozgósítani a kormánypárti híveket, mint addig igen kevesen. Így ebben az értelemben a fellépése sikeresnek volt tekinthető. Nagy Ádám bejegyzéséből azonban kiderül, hogy az író és a politikus Jókai teljesen más megítélés alá esett Egerben.

 

Jókai írói pályafutásának 50. évfordulóját 1893-ban ünnepelte. A városban pedig érezhető volt a lelkesedés, hogy az országos megmozduláshoz csatlakozzanak. Nyílt levelekben szólították fel a város vezetőségét a méltó ünneplésre. Érdekessége, hogy ezek a megmozdulások nem feltétlen voltak köthetők a kormánypárthoz. Az alább bemutatott levelek sokkal inkább az írói pályafutás elismeréséről, illetve a város reprezentációs érdekeiről szóltak, mintsem a pártpolitikáról, Jókai politikai nézeteiről.

 

jokai_mor_1984.jpg

Jókai Mór 1894-ben

 

A korabeli sajtó tükrében elmondható, hogy a városvezetés a kezdeti időszakban nem tulajdonított fontos szerepet az ünnepségnek. Az alulról szerveződő megemlékezés nyomai azon nyílt levelek, melyek az Eger hasábjain megjelenve próbálták cselekvésre ösztönözni a városvezetést. Az első ilyen egy Arnóthi álnéven író személytől származik. Levelében egy irodalmi kör létrehozása mellett érvel, melynek jó apropója lenne a Jókai jubileum. Emellett megalkotta a „művelt város érvét”. Ennek alapja, hogy Eger „ha joggal igényli, hogy neve a müvelt magyar városok sorában illő helyet foglaljon,” akkor részt kell vennie az emlékév ünneplésében. A levél továbbá kitér az 1887-es választásra is: „De ha akkor az egri polgárság nagy többségének hazafiui meggyőződése oda nyilatkozott is, hogy jeles hazánkfiát politikai hitvallásában nem fogadja el követendő vezéréül: annál fényesebben, annál impozánsabban kell ez alkalommal Eger összes polgárságának, pártkülönbség nélkül, közlelkesedéssel megmutatnia, s bebizonyítania, mily nagyra becsüli, mennyire tiszteli, s rajongással szereti őt, mint nagy irót, mint a haza a nemzet méltó büszkeségét!” Vagyis a középpontba nem a politikus Jókait, hanem az elismert író alakját helyezi, ezzel is erősítve a kulturális szempontokat.

A második nyílt levelet egy anonimitásban maradó egri polgár írta. Ebben elmarasztalta a városvezetést, mivel még nem tettek lépéseket Jókai munkásságának elismerése érdekében. Emellett javaslattal is szolgált: Jókai legyen Eger díszpolgára. Ahogy Arnóthi, úgy ő is szükségét érzi az író és politikus Jókai szétválasztásának. Leírja, hogy „habár Jókai Mórt a politikai téren, mint vezért nem kívánja követni, — mint nagy írót, és költőt….. mindenekfölött tiszteli, s a magyar nemzeti közművelődés terén szerzett halhatatlan érdemeiért nagyra becsüli.”

Mivel a városvezetés ezek után is hallgatott, Jókai ügyét az egri törzskaszinó karolta fel, kimondottan az előbb említett nyílt levelek hatására. Az ő fő érvük az ünnepséghez való csatlakozáshoz az volt, hogy Egernek ez kiemelt reprezentációs érdeke. Hiszen nem maradhat el a többi várostól, például Kassától sem, ahol egyébként Jókai 1887-ben szintén indult, mint képviselőjelölt.

A Jókai jubileum ügyét a kaszinóban egri reáliskola akkori igazgatója Kemény Ferenc támogatta. Kollégájával Bergmann Ágosttal együtt elhatározták egy Jókai-ösztöndíj megalapítását, amely egy olyan önkéntes adakozású pénzalap volt, mellyel a „jó viseletű, szorgalmas, jó előmenetelő, szegény sorsú reáliskolai növendékek volnának jutalmazandók.”

 

kemeny_ferenc_1860-1944.jpg

Kemény Ferenc (1860-1944)

 

A városi közgyűlésen a Jókai jubileumot Babócsay Sándor terjesztette elő, aki egyébként később 1906-ban a város parlamenti képviselője lett, mint a Függetlenségi- és 48-as párt tagja. Határozat 1893. december 23-án született a jubileum mikéntjéről. Az indítványt Kovács Kálmán terjesztette be. Az esemény részeként Jókait Eger díszpolgárává választották, valamint az akkori Cukor utcát Jókai Mór utcára keresztelték át. Ennek lebonyolítása Grónay Sándor polgármester feladata volt. Az ünnepség szervezésével és kivitelezésével a Kaszinót bízták meg. A budapesti jubileumi ünnepségre egy háromtagú küldöttséget küldtek, mely egyben a díszpolgári címet is átadta a neves írónak.

 

egri_kaszino.jpg

Az egri Kaszinó

 

A városi képviselőtestület továbbá megrendelte a Jókai összes művét magába foglaló, a jubileum alkalmából megjelent 100 kötetből álló díszkiadást. A könyvek 1895-ben érkeztek a városba, azonban tárolásukra nem volt alkalmas hely, ezért a levéltárba kerültek raktározásra.

A Jókai jubileum egri vonatkozását a későbbiekben helytörténettel foglalkozók úgy értelmezték, mint a magyar Dickens kárpótlását az 1887-es választási vereségért. A Jókai Mór utca ma is megtalálható Eger belvárosában, többek között itt lakott Breznay Imre történész, helytörténész is.

 

jokai_utca_1.jpg

Jókai Mór utca

 

Eger Így őrizte meg Jókai Mór emlékezetét, hogy a művészetet a politikusi pálya elé helyezve sokkal szívesebben emlékszik rá, mint íróra.

 

                                                                                                                  Nagy Ádám

 

Felhasznált irodalom:

 

Eger. 1893.04.04. 14. szám 105-106.

Eger. 1893. 05.16. 20. szám 155-156.

Eger 1893. 06.06. 23. szám 187.

Eger 1893. 09.05. 36. szám 281.

Déli Hírlap. 1971.08.12 189.szám 52.

Népújság. 1971.06.06 132.szám 45.

komment
süti beállítások módosítása