Az 1870-es években Európa országaiban megjelenő új kommunikációs eszköz, a képes levelezőlap az esztendő egyházi ünnepeihez kapcsolódó üdvözletek gyors továbbítását is biztosította. A feladók ezzel jelezték, hogy gondolnak szeretteikre, és ha személyesen nem is, de a képeslapok révén együtt örülnek az ünnepi alkalmon, és juttatják el hozzájuk jókívánságaikat. Az emberek ma is leggyakrabban karácsonykor küldenek egymásnak üdvözletet, hiszen vallási tartalma mellett ez a család és a szeretet ünnepe. Petercsák Tivadar posztja bemutatja az alkalomhoz kapcsolódó üdvözlőlapok tematikai sokszínűségét és az illusztrációk gazdagságát.
A műfaj előzményét jelentették a 18. század végétől Angliában széles körben elterjedt, és az ünnepnek megfelelő rajzokkal díszített karácsonyi köszöntő kártyák, amelyeket borítékban küldtek el a címzettnek. Az első ilyen karácsonyi lapot egy Dobson nevű művész készítette 1794-ben, amely egy téli tájat és fenyőfa körüli jelenetet ábrázolt. A barátjának elküldött kártya olyan sikert aratott, hogy a következő évben több kőnyomatos lapon köszöntötte ismerőseit. 1800-ban már egy vállalkozó közvetítésével nyomdában állíttatta elő üdvözlő kártyáit. Feljegyezték, hogy Angliában egy Henry Cole nevű múzeumigazgató minden esztendőben levelet írt karácsonykor ismerőseinek. 1843-ban nem jutott ideje a levélírásra, ezért felkérte barátját, C. Horsey grafikust, hogy tervezzen neki egy díszes, nyomtatott karácsonyi kártyát. Az ezer példányban készített – a karácsonyi jótékonyságot ábrázoló alamizsnaadás és könyörületesség, valamint az ünnepet ülő polgári család jeleneteit bemutató – grafikát ezután kereskedelmi forgalomba bocsátotta.
A kereszténység egyik legnagyobb ünnepén, Jézus Krisztus megszületésére emlékezve általában a „Boldog karácsonyt”, Boldog karácsonyi ünnepeket”, „Kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket” vagy ”Kellemes karácsonyi ünnepeket” felirat olvasható a lapok képes oldalán. Kezdetben e mellé még csak a nevet és dátumot írták, majd a levelezőlapok hátoldalának megosztása – 1904-1905 – után a címzési oldal felére már hosszabb, személyesebb üzenetek is kerültek. Magyarországon a 19-20. század fordulóján a karácsonyi lapok nagy része német és olasz importból származott, és sokszor utólag került a lapokra a magyar nyelvű szöveg. Előfordult olyan lap is, amelyen a német felirat mellett magyar változat is szerepel.
Magyar nyelvű karácsonyi lapokat először Klökner Péter készített 1899-ben Székesfehérváron. A sorozat négy akvarelljének témái: Mária a karján Jézussal, mellette éneklő gyerekek; téli tájkép a karácsonyfát hozó Jézussal; angyalok csengőkkel és karácsonyfákkal a téli táj felett. Már ez a felsorolás is jelzi az ünnepi képes levelezőlapok leggyakoribb motívumait. A 20. század első felében jellemzőek a Megváltó születéséhez kapcsolódó ábrázolások: pásztorok hallgatják az égi üzenetet, ragyog a pásztoroknak és a napkeleti bölcseknek utat mutató betlehemi csillag, a Szentcsalád, ballagnak és a jászolban fekvő kisded előtt hódolnak a Háromkirályok, angyalok és pásztorok. A kis Jézus körül angyalok zenélnek, harangoznak és megjelennek a pásztoroknak. A magyar néphagyomány két dramatikus szokása, a betlehemezés és a háromkirály járás kapcsolódik az ünnepkörhöz. A betlehemesek jászol vagy templom alakú betlehemmel házról házra járva adták elő a pásztorjátékot, a kis Jézus köszöntését. Ez a motívum a képeslapokon is látható.
A napkeleti bölcsek köszöntik a Szent családot
A vallási jeleneteknél sokkal nagyobb arányban kerültek forgalomba a karácsonyfát, fenyőágakat, karácsonyi ajándékokat, a gyermekekkel és állatokkal benépesített téli tájat ábrázoló lapok. A zöld fenyőgally és a karácsonyfa egyébként már a 19-20. század fordulójától a képes levelezőlapok leggyakoribb motívuma, holott ekkor hazánkban még alig ismerték a karácsonyfa állítás szokását. Az első díszített karácsonyfák a 16. századi német protestáns előzményekből kiindulva a 17. század elejétől ismertek Németországban, hozzánk bécsi közvetítéssel kerültek a 19. században, először az arisztokrácia, majd a városi polgárság körébe. A kezdetben almával, dióval, majd füzérekkel, gyertyával és mézeskaláccsal díszített karácsonyfák a 20. század első felében már a falvakban is elterjedtek. A képeslapok fenyőfáit városi-polgári környezetben vagy a természetben ábrázolják, legtöbbször festmények, rajzok vagy műtermi felvételek alapján. Ritka jelenet 1905-ből, hogy az angyalok és puttók között a mennyben lévő Jézus feje fölötti szalagon a „Gloria in excelsis Deo” olvasható, és karácsonyfa is szerepel a képen.
Karácsonyfa szállítása repülőgéppel, 1942
A képeslapokon ábrázolt fenyőfa a legváltozatosabb módon kerülhetett a családokhoz. Hozzák repülő angyalok, nők, kislegények, kislányok szánkóval, gyerekek rénszarvas húzta szánnal. Hozhatja Télapó gyalogosan, rénszarvas szánon, törpék szánkóval, anya gyermekével. Szállítóeszköz lehet a velocipéd, az 1930-as, 40-es években motorbicikli, autó és repülőgép. A kis méretű fenyőfa lehet szerelmi ajándék a matyó legény kezében. A fenyőfa díszítését végezheti angyal, anya, fiúk és lányok, valamint törpék. A feldíszített, égő gyertyákkal ábrázolt karácsonyfa leggyakrabban asztalon áll, de lehet földön vagy ládára, esetleg zongorára állítva is. A karácsonyfa mellett nélkülözhetetlen kellék a gyerekeknek szánt ajándék dobozban, asztalon vagy a földre rakva. Ezek között babák, fajátékok, képes könyvek egyaránt előfordulnak, amelyekkel a gyerekek játszhatnak is. Az ajándékcsomagok karácsonyfadíszként is szerepelhetnek. A karácsonyfát gyerekek, férj feleség vagy az egész család állja körül vagy az asztalnál ülve, vacsorázva gyönyörködnek benne. A gyerekek imádkozva adnak hálát, mondanak köszönetet. Az ajándékok szállítási módja is sokféle: télapó hozza a hátán lévő zsákban, angyalok kézben és kosárban, postás, de dobhatják le repülőgépről, és lőheti angyal egy harckocsiból. Sokféle változata van a hóemberes lapoknak: hóember fenyőfával, fenyőágakkal, gyerekekkel, ajándékot vivő angyalkákkal, de készültek korcsolyázó és a gyerekeknek ajándékot adó hóemberes képeslapok is.
Családi idill a karácsonyfa alatt, 1915
Az adventi időszak jeles ünnepe Szent Miklós napja, és a Mikulás napi ajándékozásnak is komoly hagyományai vannak. Nyugat-Európa számos országában máig Szent Miklós hozza az ajándékot. Ezért ábrázolják gyakran karácsonyi képeslapokon püspökként, amint ajándékot oszt a gyerekeknek. Az őt kísérő krampuszok, törpék vele együtt, vagy tőle függetlenül is megjelennek az ünnepi képeken. Az „Üdvözlet a Mikulástól”, „Mikulás napi üdvözlet” feliratú képeslapokat december 6. alkalmából is küldték.,
Ajándékot hozó Mikulás, 1901
Kellemes karácsonyi ünnepeket, 1930
A gyermekekkel és állatokkal benépesített téli táj hagyományos karácsonyi téma. Gyakori szereplő a tiszta lelkű, vidám gyermek, akire angyal vigyáz, és akivel együtt hancúroznak, szánkóznak a mesebeli törpék. A vastag hóba süppedt házak ablakaiból áramló fények a békés otthon melegét sugározzák. A tél kedves állatai, a karcsú lábú őzikék csodálják az ünnepet, a havas téli tájat, amelyet gyakran kereteznek a fenyőfüzérek, tobozok és fagyöngyök. A havas fenyőfák között előfordulnak feldíszített, akár égő gyertyával ábrázoltak is. A szokásos jókívánság mellett bibliai idézeteket is olvashatunk az ilyen idilli képeken: „Született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus” (1909), „Az ige testté lett…Ján 2, 14.”(1938). Havas téli erdőben az égből sugárzó fény is megvilágíthatja a fenyőfát, és ezt a jelenetet a „Krisztus megszületett. Áldott Karácsonyt” felirat erősíti. A fenyőág fagyönggyel, csengővel, tobozokkal, gyertyával, üveggömbökkel, virágdísszel, – asztali csendéletnél almával és dióval, mogyoróval, száraz süteményekkel – máig jellemző motívum.
Kozma Lajos 1918-ban rajzolta, majd 1920-ban jelentette meg a Kner nyomdával a 12 lapos ünnepi sorozatát. Annak ellenére, hogy ezek a lapok korának legjobb művészi alkotásai közé tartoznak, a szakmai körökön kívül nem találkoztak a vásárló közönség ízlésével. Karácsonyi lapján a magyar népművészeti ornamentika keveredik a profán mitológia és a kereszténység szimbólumaival, architektonikus elemekkel. A kép alján lévő feliratmező keretezése a művészre jellemző változatos díszítőelemeket tartalmaz.
Karácsonyi üdvözlet. Szilágyi G. Ilona rajza,1943.
Az 1940-es években sajátosan magyaros akvarell sorozatok készültek – többek között Szilágyi G. Ilona munkái, – amelyeken népviseletbe öltözött gyerekek a karácsonyi lapok szereplői. Ezeken a képeken a paraszti lakáskultúra festett bútorai is megjelennek. Pólya Tamás is népi témákat dolgoz fel, hiszen a viseletbe öltözött gyerekek viszik az ajándékokkal megrakott kosarat és a feldíszített apró karácsonyfákat. „A boldog magyar karácsonyt” feliratú képes levelezőlapokat Bozó Gyula tervezte, amelyeken a régi magyar formakincset és a népművészeti motívumokat egyaránt alkalmazta. Jellemző példa a Hortobágyról, ahol a gémeskutak előtt két cifraszűrös pásztor áll, közöttük egy kis karácsonyfa látható gyertyákkal díszítve. A sorozat másik lapján a karácsonyfa mellett nemzetiszínű zászlók és történelmi viseletbe öltözött nő látható térdeplő gyerekkel. Megjelentek olyan lapjai is, ahol a napkeleti bölcsek magyar faluban keresik a kis Jézust, illetve székely férfi fiaival köszönti az istálló jászlában fekvő kisdedet.
Karácsonyi képeslap az I. világháború idején
Sajátos képi világ jellemzi a háborús karácsonyi levelezőlapokat. Különösen nagy mennyiségben készültek ilyenek az első világháború idején. Katonák állnak őrségben, beszélgetnek a tábortűz mellett vagy a fedezékben, bontogatják az otthonról kapott csomagot, maguk elé idézik a szeretett család képét a feldíszített karácsonyfával. A nők és gyermekek imádságát angyalok viszik fel az égbe, és ez megóvja a fronton harcoló férfiak életét. Katonák a betlehemi istálló előtt hódolnak a kis Jézusnak és Szűz Máriának. Fejük felett a világító csillag fénycsóvája látható. Felirata: „Meleg szobában kedves kis család,/ E szent estén az Ég mosolyog le rád./ Érted küzd kint az elszánt férfikar,/ Hogy föl ne dúljon a vérzivatar.” Készült olyan képeslap is, amelyen a katonák – mintegy a háborús valóság ellensúlyozásaként és az otthoniak megnyugtatására – jókedvűen, táncmozdulatokkal állnak a tábori asztalon álló díszített karácsonyfa körül. A hangulathoz jól illik a képbe nyomtatott vers: „Nekünk is van karácsonyfánk/ A jó isten gondolt mi ránk/ Jókedvünket nem zavarja a muszka/ Tánczot járunk ropogósat csuhaja.” Az emberek békevágyát is kifejezi Sík Sándor verse, amely a tűz körül ülő, illetve őrségben álló katonák képe mellett olvasható. „Szállj le, szállj a véres földre,/ Szent karácsony éjszaka;/ Gyúlj ki drága békefáklya,/ Szent karácsony csillaga./ Vidd el édes véreinknek/ Harcaikba szerteszét,/ Küldd le áldott sugaraddal/ Szívünk minden melegét./ Hogy ha dúl is, vérbe fúl is/ Békeszerző fegyverünk;/ Bennük éljen égi béke./ Kicsi Jézus, légy velünk.”
A második világháborút követő politikai változások erős nyomot hagytak a karácsonyi lapok kínálatában is. Egy ideig forgalomban maradtak korábbi képek, és még 1953-ban is futott a postán egy olyan képeslap, amelyen az égből angyalok figyelik a Szentcsaládot köszöntő pásztorokat. A vallás- és egyházellenes hatalom minimálisra korlátozta az ünnepi képes levelezőlapokon megjelenő vallási tartalmat. A hivatalos kiadó forgalmazta pl. a betlehemesekről készült fotólapokat és Reich Károly rajzát (1957), valamint Killer Marcella színes rajzát a Háromkirályokról (1966). A szocializmus évtizedeiben a „Kellemes karácsonyi ünnepeket” köszöntő szöveg vált általánossá. Ugyanakkor elterjedt gyakorlattá lett, hogy a Képzőművészeti Alap kiadásában a múzeumok – többek között az esztergomi Keresztény Múzeum – műtárgyait megjelentető sorozat lapjait karácsonyi üdvözletként küldték a feladók hazai és külföldi rokonaiknak. Az MTI megjelentette pl. az Országos Széchenyi Könyvtár egyik kódexében publikált Jézus születése Betlehemben c. képet (1470), amelyet kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánva küldött feladója az USA-ba az 1980-as években. A plébániák kiadványait is sokan vásárolták, és üdvözlőlapként postázták.
A Háromkirályok imádása, 1966
A korszak fényképes, csendéletszerű lapjait a havas téli táj, fenyőfa és fenyőágak szalagcsokorral, csengővel, gyertyák és tobozok uralják, de üveggömb, szaloncukor is lehet a fán. Számtalan rajzos sorozat jelent meg, amelyek alkotói közül Darvas Árpádot, Domján Józsefnét, Gonda Zsuzsát, Gönczi Tibort, Győry Miklóst, Kecskeméty Károlyt, Piros Tibort, Rozs Endrét említhetjük. Ezeken a képeslapokon újragondolt formában jelennek meg a 20. század első felében jellemző témák. A színes képeken fenyőerdőben síelő, szánkózó, fenyőfát rénszarvas szánon hazavivő gyerekek, hóember fenyőfával, férfiak lovas szánnal szállítják a faluba és városba a karácsonyfát. A szocialista mezőgazdaság erőgépe, a traktor is lehet fenyőszállító eszköz. Elmaradhatatlan téma a lakásban álló díszes karácsonyfa, alatta az ajándékok és a játszó gyerekek. A játékok között építőkocka, kisvonat, baba és könyv a leggyakoribb. Az ajándékokat hozhatja a Télapó rénszarvas szánon, motorbiciklivel, de érkezhet ejtőernyővel is. Készült olyan rajz is, amelyen a karácsonyfát díszítő gömbökön különböző nyelveken olvasható a „Kellemes karácsonyi üdvözlet” szöveg. A rajzos lapok külön csoportját alkotják a korszak ifjúsági szervezetét propagáló „úttörős” képeslapok. Ezeken az 1950-es évekre jellemző módon az Állami Áruházból viszik haza az ajándékot, a gyerekek a karácsonyfa alatt úttörő ingben és nyakkendővel bontják ki a csomagokat, közöttük Marx és Lenin műveit.
Kellemes karácsony – Lenin, Sztálin és Rákosi műveivel
Karácsonyi üdvözlet a 20. század utolsó évtizedében
A rendszerváltozás óta ismét forgalomban vannak vallásosos jellegű képeslapok, de jellemzőek a karácsonyi csendéletek fenyő- vagy más zöldággal, tobozokkal, színes szalaggal, gyertyával, süteménnyel és kávés kannával, csészével. Az ünnepi köszöntés az „Áldott karácsonyt!”, „Békés, Boldog Ünnepeket!”, „Békés, boldog Karácsonyt” kifejezésekkel bővült.
Petercsák Tivadar
A téma részletes feldolgozását lásd Petercsák Tivadar: A magyar képeslap története. Látóképek, csókküldemények, ünnepi üdvözletek. Kossuth Kiadó. Budapest, 2020.
