"Ez volt a leggyalázatosabb bűncselekmény az emberiség egész történelmében. Szerencsétlen áldozatainak halála semmilyen módon nem segítette elő a német haderő sikerét. A hatalomvágy és a fajelméleten alapuló erkölcsi felfogás gyakorlati megnyilvánulásaként ölték meg őket. Az auschwitzi haláltábor felszabadulásáról Kozári József összefoglalója.
1945. január 12-ének hajnalán Rokoszovszkij, Zsukov és Konyev tábornokok parancsnoksága alatt elsöprő erejű támadás indult meg a szovjet--német arcvonal középső szakaszán. A gyorsan előretörő szovjet egységek Konyev tábornok által vezényelt csapatai Krakkót maguk mögött hagyva, a várostól mintegy 60 kilométerre nyugatra január 27-én egy furcsa barakkvárost pillantottak meg, ahol mintegy 5.000 élőhalott emberi csontváz lézengett a düledező épületeket körülvevő szögesdrótkerítések között. A Vörös Hadsereg elérte és felszabadította Auschwitzot, és e tény hiteles és tagadhatatlan bizonyítékokat szolgáltatott a világnak a Harmadik Birodalom legsötétebb gonosztetteiről, a náci haláltáborokról.
Auschwitz-Birkenau női táborának barakkjai, 1944
A koncentrációs táborok egyidősek voltak a germán faj felsőbbrendűségét hirdető náci hatalommal. Hogy mit jelent a felsőbbrendű faj nemzetiszocialista felfogása, azt jól példázza Himmler SS birodalmi vezető alábbi kijelentése: "Ami jó és értékes más népekben számunkra, azt kisajtoljuk belőlük. Ha szükséges, gyermekeiket is elraboljuk és felneveljük. Az hogy a többi nép jól él, vagy éhen döglik, számunkra csak annyiban érdekes, hogy szükségünk van rájuk mint rabszolgákra, egyébként sorsuk teljesen közömbös." A felsőbbrendű faj az észak- és nyugat-európai országokból is birodalmi tartományokat kívánt szervezni a győzelem után, de Németország szövetségesei sem remélhettek sok jót. Ez Hitler egyik legközelebbi szövetségese, Mussolini előtt sem volt titok, hiszen maga mondta: "A legyőzött államok ténylegesen gyarmatok lesznek, a szövetségesek pedig Németországhoz kapcsolódó tartományok, amelyek közül Olaszország lesz a legjelentősebb. Meg kell elégednünk ezzel a helyzettel, mivel minden kísérlet ennek megváltoztatására, a szövetséges tartomány státusánál sokkal rosszabb helyzetbe, gyarmati helyzetbe taszítana bennünket. Ha holnap Triesztet a német élettérbe sorolnák, akkor sem tehetnénk mást, mint bele kellene egyeznünk." Magyar szövetségeseiről pedig Hitler jelentette ki: "Tömegeit tekintve a magyarok ugyanolyan lusták mint az oroszok. Természetüknél fogva a sztyeppék emberei", és Magyarországot - Papen nürnbergi vallomása szerint - megszállás útján a német birodalom részévé kívánta tenni. "Az iparosítás - írta egy német jelentés - ellentétben áll Magyarország karakterével. Az ország gazdaságának a német közgazdaság követelményeihez kell alkalmazkodnia, azaz német szükségletet kielégítő mezőgazdasági és nyersanyagtermelő ország maradjon. Ami az ipart illeti, legfeljebb a mezőgazdasági ipar fejlesztendő irányított együttműködés keretében, a már meglévő iparágakat viszont német érdekeltséggé kell tenni, vagy meg kell szüntetni."
Magyarországi zsidók érkeznek Auschwitz-Birkenauba, 1944. május
Ha ez várt a szövetségesekre, mit remélhettek az ellenfelek? A német "élettérbe" tartozó kelet-európai területek lakosai a rabszolga sorsot, az alsóbbrendű fajoknak, és a birodalom ellenségeinek pedig el kellett tűnni a koncentrációs táborok szögesdrótjai mögött. Már 1933. február 28-án bevezették a "védőőrizet" fogalmát, amelyet 1938-ban kiterjesztettek "minden olyan személyre, akinek magatartása a nép és az állam érdekeit és biztonságát veszélyezteti." A háború kitörésekor 1939-ben a már meglévő 6 koncentrációs táborban - melyek közül a legfélelmetesebbek Dachau, Buchenwald és Mauthausen voltak - 20.000 német fogoly raboskodott. Ezek a büntetőtáborok 1941-től Heydrichnek, a biztonsági rendőrség parancsnokának utasítására a tömeges emberirtást szolgálták, a kifejezetten haláltábor céljaira létesített Treblinkával és Auschwitzcal együtt.
A nemzetiszocialista eszme szerint a germán faj fő ellensége a zsidó, a megtestesült gonosz, aki veszélyezteti és akadályozza a felsőbbrendűség érvényesülését, és destruktív szellemével bomlasztja a germán faji közösséget. Ezért ez a németekre veszélyes idegen test elszigetelendő, németországi befolyása megszüntetendő, a németekkel való érintkezésük megakadályozandó és lehetetlenné teendő. Ennek érdekében már 1933-ban hoztak a zsidóságot kirekesztő törvényeket a Harmadik Birodalomban, melyeket az 1935-ös nürnbergi faji törvények koronáztak. 1938-tól napirendre került a fizikai üldözés, pogromok követték egymást, 1940-től gettókat állítottak fel, 1941-től pedig megindult a németországi zsidók koncentrációs táborokba való deportálása.
Az auschwitz-birkenaui haláltábor főbejárata
A német hódítás, különösen a keleti irányú terjeszkedés milliós nagyságrendekkel növelte a német fennhatóság alá került zsidóság számát. Ez az óriási embertömeg - melyet a Szovjetunió elleni hadjárat megindulása után a szintén megsemmisítendő szlávok is tetemesen gyarapítottak - komoly gondot okozott a faji tisztaság lovagjainak. 1940-ben felvetődött bennük a gondolat, hogy az európai zsidóságot Madagaszkár szigetére - melyet a franciáktól kívántak megszerezni - kellene kivándoroltatni. Minthogy a Madagaszkár-terv nem valósulhatott meg 1941 végén, Gőring átiratban bízta meg az SD parancsnokát Heydrichet, hogy: "tegyen meg minden szükséges szervezési, gyakorlati és anyagi intézkedést a zsidókérdés végleges megoldására a német befolyás alatt álló európai területeken." 1942. január 20-án Heydrich berlini, Wannsee utcai hivatalában összeültek az SS vezetői és az érintett minisztériumok képviselői, hogy a végleges megoldás (Endlösung) elveit kidolgozzák. A végleges megoldás teljhatalmú biztosa, Heydrich elnöklete alatt működő, úgynevezett Wannsee konferencia kimondta: "a zsidókérdés végleges megoldása keretében ezeket Keleten megfelelő munkára kell befogni. A nemek elválasztásával nagy munkatáborokat létesítsenek, s a zsidókat elsősorban útépítésre használják fel. A munka során nagy részük természetes pusztulásával számolhatunk." A természetes halálozás azonban túl lassúnak bizonyult a végleges megoldáshoz, ezért megkezdődött a nagy kapacitású gázkamrák és krematóriumok építése. A legnagyobb megsemmisítő tábor a lengyelországi Auschwitzban épült. Ez több táborból állt. Auschwitz I már 1940-ben "üzemelt", a legfélelmetesebb megsemmisítő tábort, Auschwitz II-t, vagy más néven Birkenaut 1941-ben kezdték építeni. Ide, az úgynevezett "zsidó rampára" érkeztek Európából a szerelvények, ahol "doktor" Mengele és segítőtársai szelektálták rövid gyötrelmes életre, vagy azonnali halálra a marhavagonok elcsigázott utasait. Itt tetoválták a még használható munkaerőnek a karjára a nevét helyettesítő fogolyszámot, az "égi telefonszámot", és itt pusztítottak el gázzal, tarkólövéssel, éheztetéssel, agyonveréssel és halálra dolgoztatással több millió európait.
Szögesdrótkerítés Auschwitzban a tábor felszabadításakor, 1945. január
Mindez emberi ésszel szinte felfoghatatlan. Nem véletlen, hogy az első híreket a tömeggyilkosságokról el sem hitték. Természetesen maguk a németek is szigorú titokként kezelték. A vonatokat SS őrök vették át a tábor előtt, és ők kísérték az utolsó állomásra. A krematóriumokat és a gázkamrákat üzemeltető foglyokból álló sonderkommandókat négy havonként likvidálták, hogy tanú ne maradjon, a Vörös Hadsereg közeledtének hírére pedig felrobbantották az emberirtás üzemeit. Mégsem sikerült gaztetteiket eltitkolniuk.
A nyolcvanas években felszabadított amerikai levéltárak tanúsága szerint az Egyesült Államok légi felderítése már 1944. április 4-én készített felvételeket Auschwitzról. Hogy miért nem tettek lépéseket a szövetségesek az emberirtás megakadályozására, az egy külön cikk témája lehetne. Végezetül álljon itt egy francia történész értékelése: "Ez volt a leggyalázatosabb bűncselekmény az emberiség egész történelmében. Szerencsétlen áldozatainak halála semmilyen módon nem segítette elő a német haderő sikerét. A hatalomvágy és a fajelméleten alapuló erkölcsi felfogás gyakorlati megnyilvánulásaként ölték meg őket. Ennek a felfogásnak a szolgálatába állította szervezési képességeit és tudományos ismereteit a világ egyik legfejlettebb népe, mert a fegyelemre való hajlandóságuk és a hazaszeretetük addigra már teljesen eltévelyedett."
Kozári József
A felhasznált képek forrása:
https://encyclopedia.ushmm.org/content/hu/photo/barracks-in-auschwitz-birkenau-1
https://encyclopedia.ushmm.org/content/hu/photo/arrival-at-auschwitz
https://encyclopedia.ushmm.org/content/hu/photo/auschwitz-at-the-time-of-the-liberation-of-the-camp
