122. Esztergom – Visegrád (Tanulmányi kirándulás)

2025. március 30. 18:30 - a múltnak kútja

Új sorozatot indítunk útjára, amely a hallgatói élet fontos eseményeit dokumentálja. Várjuk hallgatóink beszámolóit arról, hogy a tanulmányaik mellett mit kaptak még az egri történelemszakos képzéstől. Elsőként egy rövid, a tanórák inspirálta kirándulás beszámolóját olvashatják.

Esztergom - Visegrád (Tanulmányi kirándulás 2024.07.02. – 2024.07.04.)

Az alábbi tanulmány az esztergomi, valamint a visegrádi utunk beszámolójáról szól. Mindösszesen 5-en (Bakondi Enikő, Somoskői Jázmin, Bencze Bátor, Królik Veronika, Pfeffer Balázs) vettünk részt ezen a pár napos kiránduláson, amiket külön alcímekre bontva, élménybeszámolót, valamint szakmai leírást is tartalmaz az adott helyszínekről. Ezek a helyszínek igen jelentősek voltak a Magyar Királyság életében, különösen a középkorban. Tudásunk elmélyítése, illetve új ismeretek szerzésére jött létre ez a kis „töris nyaralás”.

1. nap: Esztergom

2024. július 2-án, a délelőtt folyamán érkeztünk meg Esztergomba vonattal, amely Budapest, Nyugati-pályaudvarról indult. Első utunk rögtön a várhoz vezetett, mivel itt vártak bennünket az Esztergomi vár dolgozói, ahol kedves fogadtatásban volt részünk. Bemutatták nekünk a szobákat, amelyeket el is foglaltunk. Igazán szép kilátás tárult a szemünk elé, a szobák ablakából kinézve, a várra, valamint a bazilikára tekinthettünk. Ez a lehetőség, hogy magában a várban aludhattunk, igen különleges és csodás élmény volt a számunkra. Miután elhelyezkedtünk, elindultunk a vár mellett található bazilikába, ami Magyarország legnagyobb, és egyben a legfontosabb katolikus temploma.

A bazilika alapjait 1822-ben tették le és 1869-ben fejezték be. A templom neoklasszicista stílusban épült, és többek között a világ egyik legnagyobb orgonájával büszkélkedhet. A templom, a magyar katolikus egyház központja és különleges helyszíne a magyar történelemnek, hiszen itt koronázták meg Szent Istvánt, az ország első királyát.

A bazilika egyik leglátványosabb része a kupola, ahonnan páratlan kilátás nyílik, Esztergom városára és a Dunára. A kupola magassága 100 méter, így egy kis túra után gyönyörű panorámában gyönyörködhettünk. Sajnos az időjárás miatt nem tudtunk a legtetejébe felmenni, de így is lenyűgöző volt az élmény.

Ezt követően megtekintettük a kincstárat, amely számos értékes vallási relikviát és műtárgyat őriz. A gyűjteményben megtalálhatók középkori kelyhek, miseruhák, és más liturgikus eszközök, amelyek különleges betekintést nyújtanak a magyar egyháztörténetbe. Végül az altemplomban tettünk látogatást, ahol számos püspök és érsek sírját találhatjuk. Jelentős történelmi emlékhely, mely az épület egyik legkorábbi része. Az altemplom alapjait még a középkorban, a 12. században fektették le. Az altemplom román stílusú szerkezete és vastag falai jól tükrözik a korabeli építészeti megoldásokat.

Az esztergomi vár Magyarország egyik legrégebbi és legjelentősebb erődítménye, amely a 10. században épült a Duna fölé magasodó dombon. A XI. század első évtizedében, a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül ugyancsak az esztergomi várat, a várhegy északi részét kapja. Szent Adalbert tiszteletére bizonyára már 1010 táján épülni kezd az első székesegyház. István király életében fontos diplomáciai és belpolitikai intézkedések színhelye volt a vár. Könyves Kálmán idejétől kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentősége ismét megnő, állandóan királyi székhelyként szerepel.

A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban és az oligarcháktól a vár is sokat szenvedett. 1543-ban a vár a török kezére került. 1595-ben a királyi seregek visszaveszik a várat, amely 1605-ben ismét török kézre kerül. Valószínűleg ekkor töltötték fel földdel a királyi palota helyiségeit.A vár tehát a középkorban az Árpád-házi királyok székhelye és az ország politikai és vallási központja volt. Itt koronázták meg Szent Istvánt, az első magyar királyt, és Esztergom ekkor vált az esztergomi érsekség székhelyévé. A vár többször is átépítésre került a történelem során, különösen a tatárjárás után, amikor IV. Béla király megerősítette a védelmi rendszert.

2. nap: Visegrád

A második napon, Visegrádon folytattuk utunkat, ahol megnéztük az ország egyik legkülönlegesebb palotáját, a Visegrádi Mátyás Király Múzeumon belül, illetve a szintén páratlan Salamon tornyot. A közel 2 órás palota túránk alkalmával, jó pár érdekesség tárult a szemünk elé. Előjáróban annyit érdemes tudni, hogy a palota fénykora a 14. és 15. században volt. Anjou I. Károly, Nagy Lajos, illetve Hunyadi Mátyás király idején.

Az első ilyen érdekesség számunkra, az a 1330-as Zách Felícián féle merénylet volt, amit I. Károly ellen követett el. (Ekkor még nem a ma is látható palota volt.)

Zách Felícián magyar nemes volt, aki sérelmei okán, rá támadt, az akkor étkező királyi családra. Károlyt a jobb karján meg is sebesítette, valamint a gyerekeket is ki akarta írtani, azonban Károly felesége védte a gyerekeket, és így Felícián levágta a négy ujját.
Mint tudjuk a merényletet túlélték, a merénylőt kivégezték. Ezek után Károly felköltözött a fellegvárba, ahol 1335-ben ugye megtörtént a visegrádi királytalálkozó.

A tényleges palotát, aminek a maradványait ma is láthatjuk, Nagy Lajos kezdte el építtetni. Érdekesség volt továbbá, hogy a ma ott üzemelő büfé helyén volt Lajos idejében a konyha, ahol főztek. Jó volt látni, hogy a múzeum szerette volna megőrizni ezt a „hagyományt”. Később Mátyás király jól átalakíttatta a palotát, még citrus fákat is hozatott be, elsősorban Aragóniai Beatrix kedvéért.

A több szintes palota közepén helyezkedett el a Herkules-kút, amit az 1000 forintos bankjegyen figyelhetünk meg. Az első szinten volt a király lakosztálya, illetve a főuraknak, a másodikon pedig a királynénak, illetve az udvarhölgyeknek.

A palotában megtekintettük továbbá a páratlan fűszerkertet, illetve az oroszlános kutat is.

A nap második felében felmentünk a Salamon toronyba, amely Visegrád egyik legjelentősebb és legismertebb középkori erődítménye. Az alsóvár részeként épült a 13. században, az országot fenyegető tatárjárás utáni időszakban. Nevét valószínűleg a 11. században uralkodó I. Béla király fiáról, Salamon királyról kapta, aki a hagyomány szerint itt raboskodott egy ideig, bár ennek történelmi hitelessége vitatott. A torony eredeti funkciója a védelmi szerepen túl a királyi hatalom szimbóluma is volt. Masszív falai és erős építészeti kialakítása miatt alkalmas volt arra, hogy hosszabb ostromokat is kiálljon. A torony több szintből áll, és egykor lakótereket, raktárakat, valamint védelmi létesítményeket is magában foglalt. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a Dunára és a környező hegyekre, így ez a látvány méltó befejezése volt a napnak.

visegrad_salamon-torony_zsigmond-kori_diszkut_a_kiralyi_palotabol.jpg

Összegzés

Az esztergomi és visegrádi utazásunk nemcsak, hogy elmélyítette tudásunkat, hanem közelebb hozott minket egymáshoz is. Személyes élményeink és az együtt töltött idő még inkább erősítette csapatunk összetartását. Bízunk benne, hogy ez a pár nap nemcsak szakmailag, hanem személyes szinten is gazdagít bennünket.

Pfeffer Balázs György és Królik Veronika

Köszönetnyilvánítás

Ezzel a tanulmánnyal szeretnénk köszönetet mondani, mindazoknak, akik ezt az utat lehetővé tették számunkra.Elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum HR osztály vezetőjének szeretnénk köszönetet mondani, amiért lehetőséget biztosított számunkra, hogy betekintést nyerhessünk a magyar történelem csodálatos építményeibe, ezzel a már meglévő tudásunkat bővítve.

Köszönet a Magyar Nemzeti Múzeum, Esztergomi Vármúzeum dolgozóinak, hogy vendégül láttak minket ezen a 3 napon. Nagyon felemelő érzés volt magában a várban aludni, köszönjük a páratlan vendégszeretetüket, és hogy megtekinthettük magát a várat, ami az egykori Magyar Királyság legfőbb központja volt.

Köszönjük a Visegrádi Királyi Palota, valamint a Salamon torony dolgozóinak, hogy fogadtak bennünket.

Külön köszönjük Dr. Kristóf Ilona tanárnőnek (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Történelemtudományi Intézet), aki inspirált minket arra, hogy egy ilyen történelmi jellegű kiránduláson vegyünk részt.