1761. október 10-én, 260 évvel ezelőtt választották meg gróf Eszterházy Károly váci püspököt egri püspöknek, bár csak fél év múlva foglalta el új székét. Viszont már egri kormányzása idején 1781-ben - 240 éve - készült el az általa építtetett egri Líceum dísztermének freskója. Az egri katolikus egyetem Eszterhazyanum kutatócsoportjának könyvbemutatója és műhelykonferenciája alkalmából a pompás festmény külföldi vonatkozásait és alkotásának körülményeit Bartók Béla idézi fel.
Eszterházy Károly püspök az 1770-es években elkészült díszterem kifestésére eredetileg Kracker János Lukács és Zach József egri festőművészeket kérte fel, de az előző 1779-ben az utóbbi pedig 1780-ban elhunyt. 1776-ban viszont Egerbe látogatott Hell Miksa csillagász a csillagvizsgáló felszerelése céljából, így a püspök kérésére ő ajánlotta a Bécsben ismert jó hírű Franz Sigrist festőművészt. Az sem véletlen, hogy Hell volt, aki 1755-ben a bécsi egyetemen is berendezett egy csillagvizsgálót. Az egri líceum díszterme eredetileg vizsgateremnek épült, mert hosszában 2. emelet magasságában 1-1 erkély található, amelyek egyikében a vizsgázó diák fejthette ki állításait, a szemben lévőn pedig vitapartnere foglalt helyet. A vizsgabizottság a teremben ülve hallgatta és értékelte a szellemi párbajt, a többi tanuló pedig a 2. emeleti színházterem (a mai 302. terem befedett) 5 ablakából nézhette és hallgathatta a disputát. Egyébként a bécsi régi egyetem és az egri egyetem dísztermében is vannak szemközti erkélyek.
Az egri egyetem díszterme
A bécsi akadémiai székház (régi egyetem) díszterme
Sigrist 1727-ben született a mai németországi Breisach am Rheinban, és Bécsben tanult Paul Troger barokk festő mellett, ahol művészetére Mildorfer és Maulbertsch is hatott. Később az augsburgi püspök udvari festője, az ottani művészeti akadémia tagja, majd tanára lett. 1763-ban visszatért Bécsbe, ahol kollégáival József főherceg koronázási festményein dolgozott, de számos más csodálatos freskó őrzi emlékét német nyelvű katolikus területeken. A művészettörténészek már régen igazolták, hogy az egri munka előképe Gregorio Guglielmi (1714-1773) bécsi egyetemi freskója volt. Az olasz mester Itáliában tanult és kezdetben ott alkotta freskóit, majd Drezdába hívták. Később Augsburgban, Berlinben, Szentpétervárott dolgozott. 1755-ben költözött Bécsbe, ahol Pietro Metastasio (1698-1782) olasz költő, operaszövegíró elvei szerint a következő években festette ki az egyetem mennyezetét. Az író az allegorikus szemlélettel szemben a tényszerű, jellegzetes, életképi (ún. zsáner) ábrázolást népszerűsítette. Az olasz festő szakított a barokk mennyezetképek bonyolult képszerkesztésével, művében látszólag érvényre juttatta a bécsi udvari költő programját: „Annál nagyobb a világosság, s ennél fogva annál nagyobb az értéke a műnek, mennél takarékosabb a szokványos eszményi allegorikus-szimbolikus és utaló alakok alkalmazásában, melyeknek bűne, hogy az ilyenfajta képek legnagyobb része megfejthetetlen rejtély lesz."
A régi bécsi egyetem 1753-55 között épült a francia Jadot tervei szerint, amelyben 1857-től az Osztrák Tudományos Akadémia működik. A dísztermet ma is Guglielmi látványos freskója díszíti, amely a négy egyetemi fakultás allegóriáját ábrázolja, de nem mellékes, hogy a különálló teológiai termet a később szintén Egerbe érkező Franz Anton Maulbertsch mennyezeti képe illusztrálja. A díszterem az 1960-as években kiégett, a freskó tönkre ment, de sikerült néhány év múlva helyreállítani, így össze lehet hasonlítani az egri egyetem dísztermének eredeti állapotában fennmaradt freskójával a négy kar megjelenítésének szempontjából.
A bécsi egyetem dísztermének mennyezete
Az egri egyetem dísztermének mennyezete
Ezek után kapott felkérést Sigrist 1780-ban Eszterházy püspöktől a díszterem díszítésére és miután elfogadta a megrendelő feltételeit, 1780. július 22-én a püspöki titkár Balásovits Mihály Bécsben aláíratta vele a szerződést. Eszerint az „új ízlés” szerint készített freskóért cserébe ő és segédként dolgozó fia 3500 forint munkabért és Egerben lakást, teljes ellátást kapott. A püspök ezután elküldte neki Zach vázlatait részletes „programjával” vagyis eszmei iránymutatásával együtt, a bécsi festő első vázlatai pedig 1780. december 26-án érkeztek meg. Ezek alapján a vizsgaterem falait Sigrist fia festette al secco (száraz vakolatos) technikával és a klasszicista vázák, füzérek mellett még barokkos díszes kereteket, szegélyeket láthatunk.
A hittudomány bemutatása Bécsben
A hittudomány oktatása Egerben
Eszterházy elképzelése értelmében Sigrist műve is a tervezett egri egyetem négy fakultását szemlélteti. (Lásd: Nagy Andor: Az egri universitas pillérei a 18. században című blogbejegyzést). A bejárattal szemben látható mennyezeti részen a hittudományt oktató professzort teológusok, püspökök veszik körbe, előtte pedig a kánonjog (Ius Canonicum) kötete tűnik fel. A spanyol hatású papi süvegek (birreta) és a katedra, padok elhelyezése elhiteti, hogy hasonló volt az egri tanítás. A bejárattól jobbra a jogtudomány művelőit, a fent említett bíróság tagjait szemlélhetjük meg az Igazság istennője és a Corpus Iuris (korabeli magyar törvénytár) társaságában. A bejárat fölötti részt a bölcsészettudomány foglalja el, amely valójában inkább a természettudományos földmérés, vegyészet, fizika, csillagászat művelését fejti ki. A bejárattól balra eső mennyezetrészen az orvostudományról kapunk képet, mivel az ott ábrázolt boncolás, fogászat, gyógyszerkészítés az épületben végzett tevékenység volt néhány évig. Amellett hogy több ábrázolt eszköz később fennmaradt a líceum múzeumában (a távcső ma is látható), az egyes életképek a különböző karok tanszékeinek gyakorlati munkájára is utalnak.
A jogtudomány allegóriája Bécsben
A jogtudomány művelői az egri freskón
Eszterházy azt kérte, hogy a mester a bécsi egyetem dísztermének freskóját vegye mintául, de kezdetben a jogi kar egri ábrázolásával nem volt megelégedve. Ezért elküldte a festőt Budára, hogy figyelje meg a magyarországi legfelsőbb bíróság, a Hétszemélyes Tábla tagjait, öltözetüket. A püspök ugyanis a képen a korabeli magyar és egri viszonyokat szerette volna megörökíttetni és nem teljesen az osztrák mintát másoltatni. 1781-ben elnök nélkül 13 főnemes (2 érsek, 3 püspök, 6 főispán és 2 kamarás) alkotta a bírói testületet, bár talán valószerűbb lett volna Heves és Külső-Szolnok vármegye törvényszékét meglátogatni. Sigrist tanulmányútja sikeres volt, de amikor Eszterházy megnézte a képet, több részlet még mindig nem tetszett neki, ezért lediktálta titkárának, mit kell majd kijavítania a művésznek. Sigrist teljesítette a kéréseket, így például a bíróságról távozó magyar nemesek zsinóros dolmányt viselnek, amelyhez állítólag a püspök adott saját ruhatárából mintákat.
Az orvostudománynál Egerben is megdöbbenhetünk az amputált láb láttán a megcsonkított holttesten és a csontvázon a sebészek között, akik viszont korhű ruhában hajolnak a halott fölé és egyéb gyógyító tevékenységet is végeznek a háttérben. Még Markhot Ferenc doktor portréja is köztük lehet.
Az orvostudomány Bécsben
Az orvostudomány szemléltetése Egerben
Amikor lebontották az állványokat, Eszterházy újra megnézte a művet és úgy gondolta, hogy a bécsi eredetű allegóriák nehezen érthetővé teszik. Ezért azt kérte, hogy a mester tegye gyakorlatiasabbá a képet, hogy a látvány jobban kifejezze a valóságot. A művész ezt a kérést is teljesítette, ezért a freskót a következő évben alaposan átalakította, vagyis 1782-ben fejezhette be véglegesen. Kevesebb lett az elvont, általános tartalom, több a realisztikus élethelyzet, életszerűbbek az emberi alakok, ezért ha minden apró részletet, szereplőt felnagyítanánk, színes, gazdag képi forrásként is vizsgálhatnánk, ha a 18. század második felének tudományos életére vagyunk kíváncsiak.
A bölcsészettudomány allegóriája Bécsben
A bölcsészettudomány művelői Egerben
A bölcselet (filozófia) kifejezésénél Egerben például már nemcsak a középkori eredetű asztronómia és geometria eszközeit, művelőit láthatjuk, hanem a geográfia, fizika, kémia, biológia szakértői is láthatók. A távcsöves pap Madarassy János, a csillagvizsgáló első vezetője lehet, a többiek egy térképen és földgömbön távolságokat mérnek, hőmérővel, üvegburával, mikroszkóppal vagy homorú tükörrel végeznek kísérleteket. Azt is állíthatjuk, hogy jobban érezhető a felvilágosodás tudományos hatása az egri képen, mint a bécsi festményen vagyis modernebb szemléletet tükröz. Mellesleg itt láthatjuk a festő nevét és a munka évszámát.
„Gyógyító és boncoló orvosok, - írja egy mai elemző - vizsgálódó gyógyszerészek, ülésező táblabírák, kísérletező papok és civilek, műszereikkel foglalatoskodó csillagászok és földmérők, földgömbjeik és mappáik fölé hajoló térképészek, szónokló papok és mellettük néhány süveges-bocskoros jobbágy, mind megannyi találó karakter tevékenykedik e színes forgatagban, természetes mozdulatokkal, pontos; egyértelmű rajzzal, barokk pátosz és éles fény-árnyék ellentétek nélkül megfestve.”
Sigrist főoltárképe és két mellékoltárképe a rusti (ma Ausztria, régen Ruszt, Magyarország) katolikus templomban
Egyes elemzések szerint Franz Sigrist egri képein a barokk vagy rokokó mozgalmasságát, színességét már áthatja a fegyelmezett, racionális klasszicizmus, ami Tiepolo egyes alkotásaira emlékezteti a szakértőket. Magyarországon és Egerben Franz Sigristnek ez az egyetlen műve maradt fenn, és ezzel nem csak önmagát, megrendelőjét és annak egyetemét, hanem Egert is európai hírűvé tette.
Breisach am Rhein, ahol ma utca viseli Franz Sigrist nevét
Bartók Béla
Ajánlott olvasmányok:
Szmrecsányi Miklós: Az egri líceum és mennyezetfreskói in Eger művészetéről, Tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk történetéhez, Stephaneum Nyomda, Budapest, 1937. 118-131.
Garas Klára: Gregorio Guglielmi (1714-1773) Művészettörténeti Értesítő, 1963. 4. sz. 205-224.
Gregorio Guglielmi mennyezetképe az Osztrák Tudományos Akadémia dísztermében Bécsben
