A Valide szultána fürdő az oszmán-kor egyik örökségeként található Egerben. Noha ma már csak a fürdő romjait tekinthetjük meg, a 2013-as felújításnak köszönhetően sikerült olyan állapotba hozni, hogy az alkalmanként látogatható legyen. A körülbelül 400 évvel ezelőtt épült fürdő története azonban kevésbé ismert, mint más török emlékeké Egerben. Herman Julianna posztjában a fürdő történetét mutatja be, illetve arra keresi a választ, hogy ki lehetett a fürdő alapítója, akinek a tiszteletére épülhetett a létesítmény.
Az egri Valide szultána fürdőrom
A fürdő története
A végvárak elfoglalása után a törökök első dolga volt az imahelyek, a fürdők létrehozása, ez utóbbiak higiéniai és kikapcsolódási célt is szolgáltak. A mai napig fennmaradt törökfürdőket az akkori politikai elitnek köszönhetjük, mivel ezeket a helyi vezetők, a pasák alapították. A fürdők jelentőségét az is mutatja, hogy az építésükhöz magától a szultántól kellett engedélyt kérni. A Valide szultána fürdő azért is különösen érdekes, mert ez a szultán édesanyjának rangja volt, más szavakkal az európai anyakirálynő megfelelője. Adódik tehát a feltételezés, hogy a fürdőt valamelyik szultán építtette édesanyja tiszteletére. Bár az alapító személye és az építés pontos dátuma sem ismert, de az 1610-es évekre tehető.
Evliya Çelebi, a híres oszmán-török utazó és író is megemlíti útinaplójában a „lelkeket megnyugtató gőzfürdőket”. Egerben összesen két gőzfürdőt említ: „az egyik a Valide Sultan gőzfürdője, a belső vár kapuja alatt, a híd végénél található. A szívet nagyon felvidító, kellemes fürdő ez, vize és levegője jó, hat kamrája (halvet) van, minden kupoláját cserép fedi”. A másik az Arnaut Paşa által építtetett fürdő, amely még ma is üzemel, ez a híres egri Török Fürdő.
Evliya Çelebi ábrázolása
Egerben mindkét ismert törökfürdőtípus megtalálható: a Valide szultána fürdője gőzfürdő (vagyis hamam), amely jelentős beruházást igényelt, hiszen a fűtőrendszer kialakítása igen költséges volt. A mai napig működő Török Fürdő pedig az ilidzsa típusú, vagyis termálvizes, medencés fürdő. A Valide szultána fürdő az anatóliai törökfürdőkkel szinte mindenben megegyezik, és állítólag az izmiti Haci Hamza hamam pontos mása. A törökök nemcsak kedvtelésből építették a fürdőket, hanem a jó cselekedetek iránti igény is hajtotta őket. Az iszlám vallás előírja az imádkozás előtti tisztálkodást, ami a mecsetek udvarában is megoldható volt, de a fürdők közösségi szolgálata vallási szempontból kegyes cselekedetnek (szeváb) számított, emellett hírnevet is hozott az alapítónak. Ezen kívül a fürdők bevételt is termeltek, amit más alapítványokra lehetett fordítani.
Próbáljuk elképzelni a török fürdőket...
Evliya Çelebi mellett más 16-17. századi utazók is megemlítik a törökfürdőket, például Melchior Besolt egy budai törökfürdőről ír pozitívan: „A törökök sokat és szívesen fürödnek és adnak is erre. A helyet a törökök nagyon tisztán és rendben tartják. A fürdőzőket nagyon jól szolgálják ki, lemossák, dörzsölik és megszárítják őket. Mielőtt az ember bemegy a fürdőbe egy szép és tágas termet talál, amelyben levetkőzhet. A terem közepén van egy márvány kút, ezek után jut az ember a valódi fürdőbe. Az igazi fürdőhelyiség felül díszes kupolával van borítva, a tetőzeten sok a lyuk, amelyen keresztül a fürdőbe elegendő fény és világosság hatol.”
A Valide szultána fürdő kapcsán az 1758-as feltárások során derült fény az előcsarnok és öltöző (dzsámekán) szerepét betöltő teremre, az utcáról belépő fürdőzők itt vetkőzhettek le, és itt készültek fel a fürdésre. A terem ülőpadkákkal is rendelkezett, amelyek maradványai ma is láthatók. A következő helyiség a soğukluk [ejtsd: szoukluk] volt, ahol a fűtést padlófűtéssel oldották meg, amit még a Római Birodalom hypocaustum rendszere ihletett. Érdekesség, hogy 2017-ben Eger várában is találtak egy ilyen rendszert a püspöki palota mellett. Végül a forró fürdőterem, a harara következett, egy 12x12 méteres helyiség, amelynek közepén egy alulról fűtött nyolcszögletű márványlap (göbektasi) állt, ami a masszírozás helyéül szolgált. A helyiség négy sarkában elvonulásra alkalmas sarokkamrák (halvet) voltak kialakítva falifülkékkel, ahová a hölgyek tisztálkodási felszereléseiket helyezhették. A hamam dolgozói, vagyis a dellákok a férfiakat, a natirok pedig a nőket is szőrtelenítették. A fürdőt nők és férfiak külön időben látogathatták. A fal mentén kis mosdómedencék sorakoztak, ezekből locsolták magukat a vendégek. A víztartály és a fűtőkemence (külhán) a fürdőtértől elválasztva állt. A hádimok, vagyis az üzemeltető személyzet feladata volt a fürdő melegen tartása és a takarítás.
A Valide szultána fürdő tanulmánytervei Szutor Tamás Hauszmann-díjas diplomamunkájából
A török hódoltság után a fürdő sorsa egyre rosszabbra fordult. Az épület valószínűleg jó állapotban került a keresztény hódítók kezére, és 1687 decemberében egy kamarai felmérés során meg is említették. 1690-ben Domokos Jakabot bízták meg a fenntartásával, majd 1694- ben a püspök kapta meg. A szabadságharc idején Rákóczi személyesen ostromolta és foglalta el a várat, és a fürdőt gabonaraktárként használták, ami az épület pusztulását eredményezte. A szabadságharc után kolduslakássá vált, majd Barkóczy Ferenc püspök a fürdőromot bronzöntő műhellyé alakította. Később pékműhelyként használták tovább. Az 1860-as években Rómer Flóris mérte fel az épületet, és csak 1962-től kezdődött meg a Gerő Győző által vezetett ásatás. A legutolsó restauráció 2013-ban valósult meg, ekkortól látogatható a sok viszontagságot megélt hamam.
Kinek a tiszteletére épülhetett?
Tudjuk, hogyan nézhetett ki, tudjuk azt is, hogy körülbelül mikor épült, azonban nincs pontos információ arról, ki építtette a Valide szultána fürdőt és kinek a tiszteletére. A fürdő „névadójának” kiléte így pusztán a szerző elképzelése, spekulációja az oszmán dinasztiával kapcsolatos előzetes kutatásai alapján. A kérdést tovább bonyolítja, hogy az 1600-as évek első felében az Oszmán Birodalomban kaotikus állapotok uralkodtak: 50 év alatt 8 uralkodó ült az oszmán trónon, gyermekszultánok uralkodtak, a birodalom hanyatlása ekkoriban indult meg, az 1600-as évek elejéről az oszmán források is hiányosak. Épp ezért nem jelenthető kik teljes bizonyossággal, kinek a tiszteletére épült a fürdő. Amit tudunk, hogy az 1610-es években épülhetett, ez pedig I. Ahmet szultán uralkodásának közepére/végére esik. Miért is fontos ez? Ahmet szultán édesapja, III. Mehmet – aki egyben Eger várának elfoglalója volt –, váratlanul hunyt el 1603 decemberében, így eshetett meg, hogy Ahmet mindössze 13 évesen volt kénytelen elfoglalni a trónt, amellyel az addigi legfiatalabb szultánná vált. Mindeddig sosem fordult elő, hogy gyermek ült az oszmán trónon, akinek egyelőre sem utóda és örököse nem volt, sem vezetői tapasztalata.
I. Ahmet szultán ábrázolása
Az oszmán dinasztikus hagyományok szerint a hercegeket körülmetélésük után szandzsákokba, vagyis tartományok élére nevezte ki apjuk, a mindenkori szultán, hogy vezetői tapasztalatokat szerezhessenek. Ahmet esetében a körülmetélésre is csupán koronázása után került sor, tehát az új szultán semmilyen uralkodói ismerettel nem rendelkezett, egyelőre még háreme sem volt (csak a már szandzsákba vonuló hercegeknek lehetett háremet alapítani). Az oszmán állami vezetés krízishelyzetként fogta fel mindezt, hiszen örökös híján veszélyben forgott az oszmán dinasztia, ráadásul a fiatal szultán nem tudta egyedül kormányozni a birodalmat. Az államférfiak tehát olyan lépésre szánták el magukat, amelyre korábban nem volt példa: régenst neveztek ki.
Azt gondolhatnánk, hogy egy tapasztalt vezetőre, például a birodalom Nagyvezírére esett a választás, azonban nem így történt. A kijelölt régens nem volt más, mint a szultán édesanyja, a Valide szultána, Handan. Céljuk ezzel az volt, hogy az anyakirálynővel közösen kormányozzanak mindaddig, amíg a szultán fel nem nő és nem szerez elég tapasztalatot ahhoz, hogy önállóan tudjon uralkodni. A Valide szultána mintegy közvetítőként működött a gyermek szultán és az állami vezetés között, ő vett részt a dívánon, vagyis az államférfiak tanácskozó ülésén, ő hallgatta meg a panaszokat, az észrevételeket és ő íratta alá a rendelkezéseket is a szultánnal. Röviden a 13 éves szultán ekkoriban aláíróként funkcionált, a vezetés az anyakirálynő és a pasák kezében volt, a szultán legfontosabb aktuális feladata az trónörökös biztosítása volt.
Handan szultána rövid élettörténete
Handan 1570 körül születhetett, a források jobbára bosnyák származásúként említik. Az oszmán háremekbe 6-13 éves lányokat raboltak el szülőföldjükről, tehát Handan valamikor az 1570-es évek végén kerülhetett az Oszmán Birodalomba. Egy korábbi szultán, II. Selim lányának, Gevherhan szultánának a szolgálatába került, aki később unokaöccsének, Mehmet hercegnek ajándékozta őt. Handan hamar a herceg kedvencévé vált, legalább három fiuk és egy lányuk született. A herceg 1595-ben III. Mehmet néven lépett trónra, Handan pedig az egyik legfontosabb nővé vált a szultáni háremben. A szultán 1603-as halálát követően Handan fia, Ahmet foglalta el a trónt, Handan pedig ezzel magára ölthette a Valide szultána, vagyis az anyakirálynő címét, mely a legmagasabb női pozíció volt a birodalomban. Feltehetőleg még ekkor, vagy 1604 legelején döntött úgy az állami vezetés, hogy régenssé nevezik ki. Handan elsődleges célja a vérvonal megerősítése volt, melyben sikerrel is járt, 1604 novemberében Ahmet szultánnak fia született, a későbbi II. Osman. Handan igyekezett tanácsokkal ellátni a fiát, aki egyelőre a régens megkérdezése, tudta nélkül nem cselekedhetett. Kamaszkorú fiával emiatt gyakran nézeteltérésük is volt, az ifjú szultán nem viselte jól édesanyja beleszólását az államügyekbe. Ettől függetlenül Handan munkájával mindenki elégedett volt, aktuálisan stabilizálta az ország belső ügyeit, megerősítette a dinasztiát és viszonylag békés állapotok uralkodtak egészen 1605-ig, amikor a Valide szultána hirtelen, feltehetőleg betegség következtében, igen fiatalon elhunyt.
Handan szultána feltételezett ábrázolása
Noha rövid élete során nem volt ideje elődeihez hasonló monumentális építkezésekbe és jótékonykodásokba kezdeni, halála után azonban rengeteg ételt és pénzt osztottak szét a rászorulók között a lelki üdvéért. Ahmet szultán népszerűsége folyamatosan növekedett, eddigre legalább három gyermeke volt. A Valide szultána pozícióját nem töltötte be senki 1617-ig, Ahmet szultán haláláig. A Valide alapvető feladatköre a szultáni hárem vezetése, irányítása volt, amely feladatot Handan halálát követően Ahmet kedvenc ágyasa, Kösem látta el.
Handan nagy utat járt tehát be, rabszolgából lett kedvenc, majd Valide szultána és a birodalom régense 2 éven át. Ahmet szultán valóban az 1610-es években fogott bele nagyszabású építkezési projektekbe, például saját mecsetkomplexuma is 1616-ra épült fel, ahol nyughelye is található. Csupán 15 évesen veszítette el édesanyját, elképzelhető, hogy az ő tiszteletére építtethette a Valide szultána fürdőt Egerben, amelyre Handan karrierútját tekintve igen jelentős és megtisztelő emlékként tekinthetnek az egriek.
Herman Julianna
Felhasznált források:
Szakirodalom:
Baki Tezcan: The debut of Kösem Sultan's political carieer. 2008.
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 1908.
Günhan Börekçi: A Queen Mother at Work: On Handan Sultan and Her Regency during the Early Reign of Ahmed I. Istambul. 2020.
Günhan Börekçi: Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors. Ohio State University. 2010.
Leslie Peirce: The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire (Studies in Middle Eastern History). New York. 1993.
Necdet Sakaoğlu: Bu Mülkün Kadın Sultanları: Valide Sultanlar, Hatunlar, Hasekiler, Kadınefendiler, Sultanefendiler. Istambul. 2011.
Papp Adrienn: Török fürdők régészeti emlékei Magyarországon. Budapest. 2018.
Internetes források:
Az egri Valide szultána törökfürdő maradványainak hasznosítása. 2005.
