Gárdonyi Géza 1881 júniusának végén befejezte tanulmányait Egerben a tanítóképzőben és hazautazott édesanyjához Szőlősgyörökre, Somogy megyébe, hogy felkészüljön a következő évben Egerben rá váró tanító-képesítő vizsgára, de a szünetet sem töltötte tétlenül, több teendője mellett nagyon sok könyvet olvasott. Egyik egész életére kiható olvasmányát és az abból merített erkölcsi elveit Bartók Béla mutatja be.
Gárdonyi Géza emléktáblája édesanyja szőlősgyörki házán
1881 májusában Gárdonyit kellemetlen meglepetés érte. Ő és Flezsár Ignác barátja még nem töltötték be 18. évüket, ezért - a minisztérium rendelete értelmében fiatal korukra való tekintettel - oklevelüket csak egy év múlva szerezhették meg. A hatályos jogszabály ugyanis így határozott:
„A tanfolyam bevégzése után egy évre, de legfölebb két év eltelte alatt, a mely időt gyakorlati tanitással töltheti a tanuló, köteles minden növendék a képezdei összes tantárgyakból, irásbeli dolgozatokból és különösen a tanitás gyakorlásából vizsgát állani ki, és csak e feltétel sikeres teljesitése után nyerhet tanitói oklevelet.” Gárdonyi évfolyamtársai letették a képesítő vizsgákat, 1881. június 30-án befejezték a tanévet, majd szeptembertől már taníthattak. Neki az édesanyja a szomszédos Karádon szerzett tanítói munkát, amíg 1882-ben megkaphatta oklevelét.
Szőlősgyörök (bal alsó sarok) távolsága Egertől (jobb felső sarok)
A nyarat édesanyjánál töltötte Szőlősgyörökön, de nem tétlenül - írta később Gárdonyi József. Színművet rendezett, a kántornak segédkezett, írogatott, a községi kaszinó (!) könyveit olvasgatta. Jókai addig megjelent műveit, Napóleon életrajzát, és más olyan kiadványokat ismert meg, amelyek egy falusi olvasóegylet könyvtárában néha a magasabb színvonalú kultúrát képviselték. A nyári szünet végén főként az életrajzok érdekelték, különösen lelkesen olvasta Benjamin Franklin amerikai tudós életének történetét. A naplójában is írt Franklinról, aki már évtizedek óta ismert volt Magyarországon különösen a protestáns értelmiség körében.
A régi szőlősgyöröki kaszinó Keller Péter dédunoka fényképén
Benjamin Franklin (Boston, 1706 - Philadelphia, 1790) amerikai tudós és államférfi volt. Mint újságíró, publicista, író, nyomdász, diplomata, feltaláló, tudós és politikus jelentősen hozzájárult az elektromosság kutatásához (villámhárító), a meteorológia és az anatómia fejlődéséhez valamint sokirányú tudományos érdeklődése mellett az Amerikai Egyesült Államok egyik alapítója, az észak-amerikai függetlenségi háború egyik főszereplője volt. Alapvető szerepe volt az amerikai ethos (erkölcsi értékrend) kialakításában, amely a protestáns gyakorlatias és demokratikus értékeket ötvözte a felvilágosodás racionális és toleráns szellemében.
Benjamin Franklin életrajzának 1874. évi magyar kiadása
Franklin önéletrajza 1791-ben jelent meg, 1818-ban kiadták a hiteles francia majd 1868-ban az angol verziót, Magyarországon viszont csak 1921-ben nyomtatták ki az angol nyelvből fordított változatot. 1836-ban már lehetett olvasni belőle magyar nyelvű részleteket, 1874-ben De Gerando Attila francia származású magyarországi újságíró pedig Francois August Mignet 1848-as francia nyelvű biográfiáját magyarította, amellyel Gárdonyi Géza már egy Somogy megyei faluban is találkozhatott. Mignet könyvében a negyedik fejezet (40-54.) tartalmazza Franklin „bölcsészeti hitvallását”, amelynek részei az „erény mestersége”, erkölcsi „algebrája” és magaviseletének tökéletesítése. A 18 éves diák követendőnek tartotta ezt az erényes életet. Az ifjú Gárdonyi egy fehér kartonpapírra tussal kimásolta azokat az életszabályokat, amelyek segítségével Franklin a sikeres és híres lett. A listát bekeretezte és falra akasztotta. Gárdonyi József egy szerzetes regulájához, életszabályzatához hasonlította Franklin tanácsait.
Franklin 13 erényének felsorolása Mignet francia nyelvű életrajzi művében
Nagyon tanulságos összehasonlítani az erények különböző nyelven történt felsorolását, mert néhány esetben más a jelentésük, értelmezésük, ami Gárdonyi gondolkodását is befolyásolhatta. Filozófiai szempontból ez a könyv határozta meg az Egri csillagok későbbi írójának etikáját, erkölcsi nézeteit és értékrendjét.
Az erényeket (virtusokat) már az ókori görögök, rómaiak is életszabályoknak tekintették (l. Venus, Socrates említése), a középkorban ezek keresztény értékekkel egészültek ki (l. Jézus). Franklin is az antik erkölcsi nézetekből indult ki, de még a protestáns keresztény etikát is meghaladta, és Prudentius ókeresztény költő (348-410) hét mennyei erényei közül csak az alázat, mértékletesség, szorgalom, szemérmesség szerepel a felsorolásban, a többi már világi és polgári érték. Itt olvashatók Franklin tanácsai és azok magyar megfelelői:
Franklin erényei (1916) |
Gárdonyi elvei (1881) |
Teljes fordítás (1961) |
1.Temperance |
Mértékletesség. Ne egyél annyit, hogy oktalan állattá légy s ne igyál annyit, hogy a fejed gőzölögjön. |
MÉRTÉKLETESSÉG Ne egyél a tunyulásig, ne igyál a részegségig. |
2.Silence |
Hallgatagság. Csak azt beszéld, ami neked vagy másoknak használ.
|
CSÖND Csak úgy szólj, ha a magad vagy a mások javát szolgálod; kerüld a fecsegést. |
3.Order |
Rend. Minden tárgynak meglegyen a maga helye. Minden teendődnek szentelj idődből egy részt. |
REND Legyen meg minden holmid helye; legyen meg minden tevékenységed ideje. |
4.Resolution |
Határozottság. Határozd el magad arra, amit tenni akarsz és hajtsd végre, amit határoztál. |
HATÁROZOTTSÁG Határozz, mit kell tenned; hiánytalanul tedd meg, amit elhatároztál. |
5.Frugality |
Megelégedés. Ne tégy haszontalan kiadást sem magadért, sem másokért, azaz ne légy tékozló. |
TAKARÉKOSSÁG Csak úgy költekezz, ha a mások vagy a magad javát szolgálod; ne pocsékolj. |
6.Industry |
Szorgalom. Ne vesztegesd az időt. Foglalkozzál folytonosan valamely hasznos munkával s csak azt cselekedd, ami szükséges. |
SZORGALOM Ne veszíts időt; hasznos dolgon munkálkodj mindig; mellőzz minden fölös tevékenységet. |
7.Sincerity. |
Őszinteség. Ne használj soha álutakat. Vezéreltesd ártatlanság és igazság által gondolatidat.
|
ŐSZINTESÉG Bántó módon senkit félre ne vezess; jámboran s méltányosan gondolkodj, s ha szólsz, ekképpen szóljál. |
8.Justice |
Igazságosság. Senkivel igaztalanul ne bánj és tedd meg mindenkinek azon szolgálatot, melyet tőled jogosan megvárhat |
IGAZSÁG Senkit igaztalanul meg ne sérts; iránta való kötelességed el ne mulaszd. |
9.Moderation |
Jámborság. Kerüld a szélsőségeket. A sértésekért ne forralj boszút, habár hiszed is, hogy megérdemlenék azt. |
MÉRSÉKLET Kerüld á végleteket; de légy türelmes a legvégső határig azok iránt, akik megsértenek. |
10.Cleanliness
|
Tisztaság. Ne tűrj semmi tisztátalanságot se magadon, se ruhádon, se lakodban.
|
TISZTASÁG Ne tűrd sem tested, sem ruhád, sem környezeted tisztátalanságát. |
11.Tranquillity
|
Nyugodtság. Ne ingereld föl magadat holmi csekélységek vagy közönséges kikerülhetetlen események által. |
NYUGALOM Állj ellent az apró bosszúságnak; a hétköznapi és elkerülhetetlen hibák ne zavarjanak. |
12.Chastity |
Szemérmesség. Vénusznak csak ritkán áldozzál.
|
MAKULÁTLANSÁG Ritkán élj a kéjjel: céljának egészségedet vagy a nemzést tekintsd; csömörig, erőd fogytáig, mások vagy a magad békéjének, jóhírének rovására ne űzd. |
13.Humility
|
Alázatosság. Kövesd Jézus és Szokratesz példáját. |
ALÁZAT Kövesd Jézust és Szókratészt. |
Franklin is elhatározta, hogy személyiségét tervszerűen fogja fejleszteni az erények segítségével, amelyeket húsz éves korában fogalmazott meg és valamilyen formában élete végégig folyamatosan igyekezett megvalósítani.
Gárdonyi Géza későbbi élete és Benjamin Franklin életmódja között is találhatunk néhány hasonlóságot. Az amerikai politikus tudós több találmányt hozott létre, népszerűsítette az úszást, vegetáriánus lett, de a sakkhoz, a hegedüléshez fűződő vonzalmuk vagy a házasságról vallott nézeteik már rokonokká tették őket. Az író fia úgy gondolta, hogy apja későbbi életével és cselekedeteivel folyamatosan ezt a 13 erényt próbálta megvalósítani.
A 18 éves Ziegler Géza tehát Franklin iránymutatásával vágott neki az Életnek. Az amerikai polihisztor életrajzából kölcsön vett idegen szabályok súlyos terhet raktak rá, amikor felrakta holmiját egy szekérre, hogy Karádra költözzön és megkezdje a tanítás robotmunkáját. Ahogy 1881. szeptember 7-én írta: „Kiléptem az életbe, hogy véres verejtékkel keressem kenyeremet.”
Benjamin Franklin arcképe az amerikai 100 dolláros bankjegyen
Bartók Béla
Ajánlott olvasmányok:
Vie de Franklin, Par M. Mignet, Paris, 1848.
Gárdonyi Géza: Az élő Gárdonyi, Budapest, 1934, 78-79.
Keller Péter: Gárdonyi Géza – Szőlősgyöröki emlékek (prezentáció)