A Korunk 2021. évi áprilisi számában megjelenet tanulmány három női sorsot mutat be a 19-20. század időszakából. Három feleség életét, akik az egri kötődésű Gallasy család nemességet szerző ágához kapcsolódtak. Ebből az írásból emel ki Pap József egy olyan személyes élettörténetet, mely rámutat…
11. „A bolondnak a fapénz is jó!”
Hiányzó lapok Ziegler Géza III. éves egri érseki tanítóképző intézeti növendék 1881. évi diáknaptárából 2.
Noha Gárdonyi leghíresebb regénye, az Egri csillagok 1899-ben került nyomdába, 1881 tavaszán már két olyan könyv is megjelent az egri várról és az 1552. évi ostromról, amelyek hatása sok év múltán vált fontossá. Az egyik kötet Tinódi Lantos Sebestyén műveit adta közre, a másikban pedig Balogh…
10. „Eger a szívemben él. Ez a második otthonom, a szülőfalum után”
Törőcsik Mari (1935-2021)
Törőcsik Marira (1935-2021), a magyar kulturális élet legtöbbet díjazott művészére emlékezünk.
Törőcsik Mari Heves megyéhez és Egerhez több szállal is kötődött. Pélyen született, az édesanyját és nővérét követve a középiskolai tanulmányainak egy részét Egerben, az angolkisasszonyoknál, a Sancta…
9. Az egri universitas pillérei a 18. században
Az egri egyetem méltán lehet büszke múltjára, ami napjainktól a 18. század kezdetéig nyúlik vissza. Annak ellenére, hogy az egri egyházmegye központja az egyetemvárosi rangot csak 2016-ban kapta meg, az egyetemi gondolatot kiteljesítő püspök, Eszterházy Károly (1725–1799) máig ható örökséget…
8. „Már csillogó húsvéti kirakatok ragyogják be az esti korzót”
Húsvét Egerben 1.
Milyen volt a húsvéti készülődés majd egy évszázada? Az I. világháború és az azt követő sanyarú évek után a közönség már nem az áruhiányra, sokkal inkább az árakra panaszkodott. De a lényeg: az ünnepek előtti vásárlási láz és a bevásárlólista nem változott: sonka, kalács, kölni,…